Kategória: Amit beviszünk, beszedünk

Szemünk fénye, az A-vitamin

Már az ókorban felismerték az A vitamin gyógyító hatását.
Rájöttek, hogy egyes táplálékok elfogyasztása gyógyító hatással van az éjszakai látászavarra, de magát az A-vitamint csak 1913-ban sikerült beazonosítani.
Először Paul Karrer írta le az A-vitamin kémiai szerkezetét, amiért 1931-ben Nobel-díjat kapott.


Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin, felhalmozva a májban található meg. Egy egészséges felnőtt szervezet akár egy-két évre elegendő A-vitamint is képes eltárolni.
Az A vitaminnak két formája van, az egyik az állati eredetű retinol (ez a vegyület kémiai neve, régi neve: axeroftol), a másik a növényi eredetű karotin, és egyéb karotinoidok, amelyet előanyagnak is szoktuk hívni. Az utóbbiak közül a legaktívabb a béta-karotin (amely a májban alakul át) 1/6-a alakul A-vitaminná, ezzel szemben a többinek csak 1/12 része.

Az emberi szervezetnek az A vitaminra elsősorban egy pigment, a rodoszpin (látóbíbor) előállításához van szüksége, amely a sötétben való látást teszi lehetővé. De fontos szerepe van még az egészséges bőr megőrzésében, az ajkak és a tüdő nedvesen tartásában, elősegíti a baktériumok, vírusok és élősködők okozta fertőzések leküzdését, csökkenti a pattanások számát, csillapítja a bőrmegbetegedéseket.

Megtalálhatóak A vitamin formájában: a belsőségekben (máj, vese, szív, stb.), a tej és tejtermékekben, a tengeri halakban, a tojássárgájában, narancsfélékben, provitamin formájában: a répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütőtökben.

Felszívódását a kevés olaj vagy zsiradék segíti, viszont a cinkszegény étrend, a kolesztiramin tartós szedése és a savlekötők csökkentik. A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul.

Mivel a retinol formájú A vitaminnak nagyobb az aktivitása, mint a karotinoid formájúnak, így különböző az adagolásuk. Az A vitamint nemzetközi egységben (NE), angolul IU (International Unit), míg a karotinokból keletkezett A vitamint retinol ekvivalensben (RE) mérik.

Fél éves kor alatt 420 mg, 7 hónap és 3 év között 400 mg, 4-6 év között 500 mg, 7-10 év között 700 mg, 11 év felett és a várandóság ideje alatt a nők esetében 800 mg, a férfiak esetében 1000 mg, szoptatás alatt 1200 mg a napi adag, utóbbi esetben nem haladhatja meg az 1200 mg-ot a napi adag, különben a babáknál fejlődési rendellenesség alakulhat ki.

A-vitamin hiányában szenvedünk, ha a következő tüneteket tapasztaljuk: szempanaszok, száraz bőr, törékeny körmök és hajszálak.
A vitaminhiány esetében elhalnak a nyálkatermelő sejtek, helyettük szaruréteg képződik a gyomorban, amelynek következtében emésztési zavarok, gyomorfájás, gyulladások lépnek fel, szemünk nehezebben alkalmazkodik a sötétséghez, súlyosabb esetben szürkületi vakság alakulhat ki. Ha hosszabb távon is fennáll az A-vitamin hiányállapota, akkor akár teljesen meg is vakulhatunk.

A másik véglet sem szerencsés, ha túladagoljuk magunkat A-vitaminnal, mert a többlet, a sejtek anyagcseréjét összezavarhatja, de ehhez legalább két hétig napi 50.000 NE A-vitamin bevitel kellene.
(A cikket beküldte: tinendo)



Nem lehet elégszer a vitaminokról
Az emberi élet genetikailag 120 – 140 évre van beprogramozva a szervezetében! „Minden természetes halállal elhunyt ember vagy állat az elégtelen táplálkozás miatt hal meg, vagyis tápanyag hiánya miatt!” »

Amit a hintőporról feltétlenül tudni kell
A baba popsijának pelenkakiütés elleni hitőporozása ártalmatlan dolognak tűnhet, de az orvosok ma már inkább a kenőcsöt javasolják. Cukorbetegek hintőpor használata elött feltétlenül kérjék ki orvosuk véleményét - még akkor is, ha kukorica keményítős... »




Minden jog fenntartva © 2024, www.egeszsegtipp.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) egeszsegtipp.hu | WebMinute Kft.