Kategória: Testünk egészségéért

Bezártság, kapcsolatok - epilepszia

Mért alakítanak ki az epilepsziás emberek nehezen baráti kapcsolatot, esetleg érzelmi (szerelmi) kapcsolatot embertársaikkal? Ez nagyon bonyolult, mégis egyszerű kérdéskör.
Az epilepsziás ember a hangulatváltozásaival, dühkitöréseivel, nehezen kezelhető társ. Olyannak kell elképzelni egy epilepsziást, a maga zárt világában, mint az esőembereket, bár könnyen kommunikálnak, nehezen nyílnak meg.


A megkülönböztetés már az oviban elkezdődik, aztán az iskolában folytatódik, a pályaválasztás behatárolt, a munkavállalás szinte lehetetlen.
Ezek után csoda, ha magába fordul az epilepsziás? A válasz egyszerű nem!
Sok társunk depressziós, mert nem tudja betegségét elfogadni, vagy megbékélni vele, illetve a társadalom felől érkező negatív jelzések és szánalmak befelé fordítják az epilepsziásokat. Ezért van, hogy sokan csak a hasonló betegséggel küzdő emberekkel tudnak igazi kapcsolatot kialakítani!

Ha a kapcsolatteremtés sikeres, akkor sokan keverik a kapcsolat milyenségét: barátság - szerelem, ismeretség – barátság.
Ha ez a kapcsolat kicsit szorosabb, az epilepsziás ember hajlamos a kapcsolat másik tagját kisajátítani önmaga számára és ezt akár hisztivel, dühkitöréssel is képes jelezni, vagy mások tudtára adni.
Ez a kisajátítás legtöbbször csalódással végződik a másik fél kihátrálása miatt, mert barátságával, esetleg szerelmével „megfojtja”, elszívja a levegőt előle.
A kapcsolatba való túlzott belehajszolás a vágyálmok beleképzelése sokszor jár megszaporodott rohamokkal a stressz felfokozott mértéke miatt.
A „szerzett” epilepsziák, a felnőttkorban kialakult, illetve az idős kori epilepsziák esetében a kapcsolatteremtés az egyén természetétől függően megmarad, csak az eltitkolás dilemmájával kell megküzdenie.

Gyermekek esetében már összetettebb a kép, a párok, az egyén, és a csoport viszonyában a kialakuló erőviszonyok a központi szerep és sok minden más határozza meg azt, hogy az adott közösségben milyen helyet tölt be az epilepsziás gyermek.
Ha a csoportvezető óvónő, illetve pedagógus rosszul térképezi fel a viszonyokat, sok mindenből kirekeszti a bevonás helyett a sérült gyermeket, akkor megindul a bezárkózás folyamata, melynek következménye a szocializálódásban való elmaradás is lehet.
A csecsemők esetében, mikor még a beszédreakciók nem jelennek meg, és a mozgások sem összerendezettek, akkor a csecsemő létéhez mások közvetítésére van szükség. Önmagán nem tud segíteni, önszabályozó viselkedése kialakulatlan. Nem maga cselekszik, nem alanya hanem tárgya a létfenntartó cselekvésnek. Az egyénekre adott reakciók sorozata majd a differenciált reakciók megjelenése jelenik meg az utánzásos megértés igényében.
A külső minta tükör. Az én, mint a másiknak a párja, mint a társ kiegészítője jön létre. Ezt az egészséges folyamatot már eleve felülírhatja az epilepszia megjelenése.

Szíves figyelmébe ajánlom a gyermekes szülőknek Mérei Ferenc: Közösségek rejtett kapcsolata című munkáját.
(A cikket beküldte: aliasdj)



Agyő, tavaszi fáradtság!
Lassan itt a tavasz: szikrázó napsütés, lágy melengető szellő, madárcsicsergés, virágba boruló terek, és utcák. A legszívesebben minden percet a szabadban töltenénk – már, ha lenne erőnk hozzá. De még a kötelezően elvégzendő feladatainkhoz is alig van.... »

Száműzzük az őszi depressziót!
Néhány gyakorlati tippet gyűjtöttem össze azoknak, akik szenvednek az őszi, borús hangulattól. Ezek az egyszerű receptek segítenek bárkinek, aki alkalmi, enyhe depressziós rohamtól szenved, legyen az akár szezonális, akár nem! »




Minden jog fenntartva © 2024, www.egeszsegtipp.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) egeszsegtipp.hu | WebMinute Kft.