Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb cikkek

A nem megfelelően felszerelt, karbantartott légkondicionáló veszélyei

A hőség ellen egyre több lakásban, irodában védekeznek klímaberendezésekkel, amelyeknek árai és a szervizköltségei is jelentősen lecsökkentek az utóbbi években. A nem szakszerű felszerelés és karbantartás azonban komoly veszélyforrás lehet – hívja fel a figyelmet a nyár kezdetén a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap.

1. Klímák szerelése, telepítése

Minél kisebb egy rendszer, arányaiban annál drágábbnak tűnik a szerelése. Tíz éve még egy split klíma háromszor-négyszer annyiba került, mint az installálása, ma ugyanannyiért meg lehet kapni, azaz 50.000 Ft körüli összegért. A készülékek árzuhanása a szerelési költségek árzuhanását generálta. Mi ennek az eredménye? A szerelő (jó esetben szerelőpár), aki azelőtt napi két klímát szerelt fel, ma rohan, hogy kétszer annyit tudjon telepíteni feleannyiért. A gyors munka hibalehetőséget szül, túl azon, hogy bizonyos munkafolyamatok akár el is maradnak.

A kültéri egységeknél előforduló telepítési problémák egyik következménye a zajprobléma. Ilyenkor a klímát valamihez vagy túl közel rakják, vagy egy olyan sarokba, ami erősíti a kültéri – alapvetően csendes – kompresszor levegő-kifújását.
Telepítési hibaként előfordulhat túlhevülés, melynek oka legtöbbször a padlástérbe való installálás, vagy a levegő elvezetésének rossz megoldása.
A beltériknél a telepítéskor adódó problémák között szerepel például az az eset, amikor a mennyezethez túl közel szerelik fel a készüléket, amely így nem tudja beszívni a kellő levegőmennyiséget. Említhető az oldalfali berendezéseknél a cseppvíz elvezetésének hiánya, illetve gyakran előfordul a nem megfelelő szigetelés miatti nedvesedés, kondenzálódás (a bejelentések 50%-a hasonló okokra vezethető vissza). Ehhez még hozzájárulhatnak a kalorikus csövezésen jelentkező szivárgások, a nyomáspróba hiánya, a vákuumozás nem megfelelősége, illetve az elektromos bekötésből adódó hibák.
A hűtőközeg-szivárgás legtöbbször a nem szakszerű bekötések következtében alakul ki.
Megfigyelhető, hogy a kevésbé körültekintő és olcsóbban üzemelő cégeknél úgy néz ki a klímabeszerelés, hogy az alkalmazottak egyszer megtanulják, hogyan kell felszerelni egy klímaberendezést, ismerik a villáskulcsot és a kereszthornyos csavarhúzót, mást már kevésbé. A szervizkönyvet még véletlenül sem veszik elő, és ha még kalorikusan be is kötötték a rendszert, a vezérlőkábelezést vagy egyéb beállításokat, illetve az esetenként fellépő finomhangolásokat teljesen mellőzik.


2. A klímák élettani hatásai: betegségek és pozitív hatások

Miért fázunk meg a klímáktól?

A beltéri egységeken állítható a kívánt helyiséghőmérséklet. Viszont nem állítható a befúvási hőmérséklet. Miért érdekes ez?
A legtöbb esetben olyan helyekre kerülnek ezek a készülékek, ahol nincs igazán hely a beszerelésre. Egy átlagos, 2-3 kW teljesítményű klíma megközelítőleg 400-600 m3/h levegőt keringtet át magán. Mindezt megpróbálja kicsikarni magából egy 1 méternél rövidebb és maximum 10 centiméter magasságú résen. Ez azt jelenti, hogy a készülékből kilépő lehűtött levegő sebessége megközelítőleg 1,4 m/s. Azaz a berendezésben előállított hideg levegő, ami valóban hideg, hisz a legtöbb berendezés a gyors hűtés elve alapján 10-14 °C közötti levegőt állít elő, másodpercenként 1,4 métert tesz meg a helyiségben.
Ha átlagos értékeket veszünk figyelembe, akkor sem fog 3-4 méteren belül jelentősen felmelegedni a légsugár. Ha ezen a távolságon belül ember ül, akkor kezdődnek a gondok. És akkor most vegyük elő az anatómiakönyvünket.
Az emberi szervezet felépítését nagyvonalakban átismételve eszünkbe juttatjuk, hogy az áll egy nagy és egy kis vérkörből. Arra is bizonyára emlékszünk, hogy van egy nyirokrendszerünk, mely az egész testet a vérerekhez hasonlóan behálózza, vannak kisebb központjai (nyirokcsomók), és a vérerekbe futnak bele, tehát bármi, ami a nyirokhálózatba kerül, az oda fog ürítődni. Bizonyára emlékszünk arra is, hogy az ember hőháztartásának szabályozó központja az agyban (hypothalamus) van. Az emberi hőháztartás egyensúlyát a testünk különböző reakciókkal tartja meg. A hőleadás módja lehet vezetéses, áramlásos, sugárzásos vagy párolgásos. Mi most a párolgásos hőleadást, azaz a bőrön keresztül izzadással, illetve a légutakon keresztül légáramlással történő hőleadásokat fogjuk figyelni.
Tehát adott egy helyiségünk, melyet klímával szerelünk fel. Feltételezhetően azért, mert nyári időszakban nagy a hőterhelése, így vélelmezhető, hogy a nap besüt. A napenergia a szilárd testek, mint például az emberi bőr felületén disszipálódik. Az ember bőrén felszabaduló energia miatt a hypothalamus parancsot ad a test hűtésére, beindulnak a test hőleadó funkciói, mint a keringés serkenése, a bőr felületén víz párologtatása. Ilyen körülmények mellett telepítjük berendezésünket, mely az esetek többségében közelebb van a felhasználókhoz, mint az célszerű, vagy inkább elfogadható lenne.
A test hő elleni védekezéséből adódóan megjelent a felhasználó testfelületén a kontaktfolyadék, azaz az izzadság, mely erősíti a hőátadást. Tehát létrejött egy magas hőmérsékletű helyiség, amiben a felhasználó szervezete a napsütésből adódóan nem érzékeli a klíma által befújt levegő hőmérsékletét, így elmarad a hypothalamus reakciója a további hőleadás leállításáról. Mit jelent ez? A test bőrfelületén az érzékelhető hőmérséklet a 40 °C-hoz közelít, míg a valós mért hőmérséklet a klíma által befújt 12-14 °C körüli, amely megközelítőleg 25 °C-os hőmérsékletkülönbséget jelent a test számára, ami ezzel nem tud mit kezdeni, és a bőrfelület túlhűl, ami aprónak mondható gyulladásokat eredményez a szervezetben. Olyan gyulladásokat, melyeket nem igazán érzünk, így hosszú távon fogják kifejteni áldásosnak nem nevezhető hatásukat.
A gyulladások kezelését természetesen a szervezetünk többek között a nyirokrendszerünk segítségével megkezdi. Ezért tapasztalható, hogy sok esetben nyiroködéma alakul ki az ilyen embereknél (nyirokmirigy-megnagyobbodás). Leginkább érintett területei a testnek a fej (arc), nyak, vállak, karok, mellkas. Elég gyakorivá vált (bár elsődleges okként inkább az autóklímákat nevezhetjük meg) a sinusitisek, azaz az arc- és homloküreg gyulladásos megbetegedései, illetve a tüdő- és torokproblémák.
A tüdőnk terhelése és gyulladása a bőr és ezen keresztül a vér lehűlésének és a hideg levegő belélegzésének következménye, mellyel a hörgőket is egy tartós klímahasználat alkalmával képesek vagyunk túlhűteni. A klimatizált helyiségekben enyhe megfázásnak érezhető sinusitisek is komoly gondot jelentenek az ember számára, hisz az enyhe tünetek, a láztalanság nem segít a felismerésében. Ennek ellenére kimondottan komoly szövődmények képesek kialakulni (arc-, homlok-, fejtető-ödémák a nyirok- és vérerek lefutásai mentén), tehát nem vehetjük félvállról.
Másik jellemző tünete a bőr és a bőrben futó érhálózat túlhűtésének, hogy izmainkban és akár a csonthártyákban is elindul egyfajta gyulladásos folyamat. Ennek jellemző tünete a klímát használó embereknél a nyakmerevség, váll- és lapocka-környéki fájdalom, és ezeken a területeken izommerevség kialakulása, melyek apró csomókként kitapinthatók a nyaki és lapocka környéki régiókban. Sokszor a felhasználó azt gondolja, hogy csak elgémberedett, vagy esetleg megerőltette tagjait, de sajnos nem. Sokkal nagyobb a gond.

A víz veszélyei

A beltéri egységekben a hűtés hatására víz (kondenzátum) keletkezik. A víz jelenléte önmagában nem is lenne riasztó. Mitől válik mégis azzá? Megvallom őszintén, nem tudom, abban reménykedtem, legalább önök tudják.
Alapvetően a beltéri egységek belseje sötét, ideális ideális környezet a penészgombák szaporodásához. A legtökéletesebb táptalaj nekik a klímaberendezés csepptálcája. Most mondhatnánk, hogy abban nincs víz, ami talán igaz is lenne, ha a szerelők és a készülék használói is kellő odafigyeléssel lennének a berendezés iránt. De nincsenek, ebből kifolyólag a csepptálca valóban lejtésben van, csak nem a lefolyó felé. Illetőleg a konzekvensen és rendszeresen elhalasztott karbantartások is megteszik kellő hatásukat. Egy legalább egy éve felszerelt beltérinél nem kell soká keresnünk, hogy pangó vízre bukkanjunk a csepptálcában.
Másik tünet, hogy a berendezésekben elhelyezett szűrők is a fertőzés melegágyai. A gyakorlat szerint, amíg tönkre nem megy, senki nem cseréli benne a szűrőt, pedig évente kellene. Egy-két olyan felhasználó van, aki legalább annyit tett, hogy egy év után kivette belőle. Azt kell mondjam, még ez is jobb, mintha nem csinált volna semmit, hisz a szűrőben megtelepülő legionella pneumophila komoly élettani hatásokat bír kiváltani, és igen nehézkesen kezelhető, főként azért, mert szinte tünetmentesen indul a fertőzöttség, illetve általános tünetekkel jár. Ez a baktérium kimondottan a tüdőt károsítja, ott telepszik meg tüdőgyulladást okozva, mely végtagfájdalommal is jár(hat). Súlyosabb fertőzésnél a szaporánk is megindul, úgyhogy a nyugodt munka végzésének helyét áthelyezhetjük az ilyenkor biztonságot nyújtó mellékhelyiség falai közé. Arra érdemes odafigyelni, hogy a túlhűtés okozta vállfájdalom kísértetiesen hasonlít a legionella-fertőzés okozta fájdalmakhoz, így ember legyen a talpán, aki megkülönbözteti.
Természetesen a legionella nem csak a szűrőben, de a csepptálcában is felütheti a fejét a korábbiakban tárgyalt pangó vizekben, és a penészgomba sem idegenkedik a szűrőtől.
Mivel a kondenzvíz a levegőből kicsapódott, a befújt levegő alacsony páratartalmúvá vált, ami szintén jár egészségkárosító hatásokkal, főleg ha a melegre való tekintettel nem szellőztetünk olykor, de ezekre a hatásokra már a fentiek fényében akár legyinthetünk is. Ettől csak nyálkahártyáink vagy épp a szem kötőhártyája száradnak ki egy cseppet, ami növeli a fertőzések kockázatát.

A padlófűtéshez hasonlóan

A padlófűtéseknél a legáltalánosabb élettani kifogás volt (és talán még napjainkban is az), hogy lebegteti a port a helyiségekben. Egy másik és igazán a szakma által nem tárgyalt élettani hatása, hogy képes akár a vérkeringés felborítására is egy rosszul méretezett (túl magas padlóhőmérsékletet eredményező) padlófűtés! A talpon ugyanaz a folyamat figyelhető meg, mint a klímák esetében a fejen. Mivel a lábban a vérkeringés a nagy vérkör okán pangóbb, így a láb és a talp képezi testünk hidegpontját, míg a fej a meleget. Egy túl meleg padlón huzamosabb ideig mezítláb állva a nagy vérkör átmelegszik, így a vér oxigénszállításának egyensúlya is felborul, azaz az agynál oxigénhiány léphet fel. Ez alapvetően olyan kismértékű, hogy igazán a felhasználók sem veszik észre, így bőven lesz idő arra, hogy a testben kóros elváltozások, folyamatok indulhassanak be. Ehhez nagyban hasonlít a klíma is, csak fordított működéssel. A melegpont túlhűtése ugyanezeket a folyamatokat indukálja az emberi szervezetben.

Az autóban ülve

Hosszú út vezetett a manuális klímától a többzónás klímákig. Vitathatatlanul sokat fejlődött az autókba szerelt, kényelmünket, jó közérzetünket szolgáló hűtőegység. Annak ellenére, hogy a fejlődés ilyen nagy léptékű volt, még hagy némi kívánnivalót maga után.
Két részegységben figyelhető meg a változás. Egyrészről a kézi állítástól eljutottunk az automatizált napsugárzás-érzékelőkkel, sebességmérőkkel, külső hőfokérzékelőkkel ellátott klímákig, másrészről a műszerfalon néhány helyre szétosztott befúvástól a tetőbe vagy épp a padlóba és oszlopokba elrejtett több pontos elosztóhálózatok kialakulásáig. Mindez nagyon jó, hisz egyre inkább érezhetjük, hogy az autógyártók is odafigyelnek a komfortérzetre. Talán egy dolgot leszámítva. Egy olyan dolgot, amely a normál beltéri egységekben sem megoldott, mindazok ellenére, hogy a légkezelők automatikája már vagy egy évtizede elképzelhetetlen, hogy ne tartalmazza ezt a korlátozást, ez pedig a befúvási hőmérséklet alsó korlátja. Miért fontos ez?
Egy átlagos komfortzónát ellátó légkezelő gép esetében a szabályozás a legtöbb esetben az ellátott tér hőmérsékletére történik (ahogy a spliteknél és az autóklímáknál is). Az ellátott térben nincs arra garancia, hogy külső árnyékolással a napból származó energia nagy része a téren kívül disszipálódik. Egyszerűbben fogalmazva: többnyire besüt a nap. Ebből következően egy melegebb nyári napon elég nagy energiamennyiség szabadul fel az ellátott helyiségben. A szabályozójelet adó termosztáton beállított hőfok vezérlőjelet küld a légkezelőnek, ami állandó térfogaton üzemel, így az egyetlen fegyvere, hogy elérje a kívánt helyiséghőmérsékletet, hogy a hűtési szelepet tovább nyitva alacsonyabb befúvási hőmérsékletet állít elő. Miért fontos ez? Ha nem lenne az alsó hőmérsékletkorlát, akkor a gép szabadon, a hűtőkaloriferünk teljesítményének maximumáig, akár 10-12 °C-ra is lehűthetné a levegőt, melyet „rászabadítana” a helyiségben tartózkodókra, ami, valljuk meg, nem lenne túl ildomos. Az alsó korlátot elérve a gép automatikája nem engedi, hogy a beállított érték alá kerüljön a befúvási hőmérséklet.
Nincs így ez a már tárgyalt spliteknél és a most feszegetett autóklímáknál sem. Jogos lehet a kérdés, hogy miért? Egy autóban, ahol nem igazán fordul elő, hogy árnyékoló szerkezetek le lennének engedve a szélvédőn, mikor épp nappal szemben autózunk, miért nincs? Nem egyszerűsíti a helyzetünket az sem, hogy míg egy szobába felszerelt splitnek egy autóhoz képest jóval nagyobb távolságok állnak rendelkezésre a befúváshoz, mégis gondok vannak. Akkor egy autóban ne lennének? Bizony vannak!
Egy meleg nyári délelőtt próbálják ki a következőt. Állítsák nappal szembe az autót, mondjuk kora délelőtt, és parkoljanak leállított motorral pár órát. Beülve az autóba állítsuk a befúvást a szélvédőre, és várjunk pár percet. Aztán csapjunk a homlokunkra, mint aki elfelejtett valamit. Ha minden jól megy, érezni fogjuk, hogy „jéghideg” a homlokunk. Melengessük meg egy kicsit a kezünkkel, majd hajtsuk le a napellenzőnket a szélvédőre merőlegesen, és várjunk megint pár percet, majd csapjunk újra a homlokunkra. Érezhető lesz a különbség.
Az autóm klímájának automatikája az a hűtés esetében gyakorlatilag a „fújd pofán, mi baj lehet” elve alapján működve, a műszerfalon található 5 db rácsot használta a hideg levegő bejuttatására, mindezt tette 9 °C-on! Otthon elég jó minőségű hűtőm van, abban tartok 7 °C-ot, csak hogy legyen mihez hasonlítani az értéket. Pár mérést elvégezve néhány automata klímás autón, gyakorlatilag ettől eltérést csak az utastereknél tapasztaltam, a sofőrt és anyósát viszont nem kímélte egyik autó sem.
Az autókba szerelt klímák óta a sinusitises megbetegedések elég drasztikus méreteket öltöttek, melyhez még társultak a nyaki nyirokbántalmak és egyéb apróbb megbetegedések is. A sinusitis, azt gondolom, ezek közül egy külön veszélyes dolog. A fejünk gyakorlatilag egy üreg, amely az arcüregtől a homloküregig egy járatrendszert képez, és az orrunk biztosítja a szellőzését. Felületét nyálkahártya fedi, mely fertőzések, gyulladások esetén megvastagszik. Egy erősebb melegben ez a drasztikus klíma a homlokunkon tapasztaltakhoz hasonló túlhűtéssel komoly gyulladást eredményezhet, mely akár kezelés nélkül a rostasejtek gyulladásához vagy agyhártyagyulladáshoz vezethet. És még azzal nem is számoltunk, ha van esetleg egy eddig még tünetmentes, de már gyulladt fogunk, vagy akár egy eddig rejtőzködő tályogunk a foggyökérben - a fejünk akár egy hosszabb út alkalmával lufivá dagadhat.
A sinusitis a leggyakoribb betegség napjainkban a járó betegek között! Tagadhatatlanul az egyik ok a túl sok belélegzett vegyi anyag, de nem sokkal marad le ettől a túlzott klímahasználat sem, csak valamiért erről nem beszéltünk ez idáig.

További élettani hatások

Főként az autóknál tapasztalható, de bizonyára nem ismeretlen a „bagós” kollégák számra sem, akik a „kellemes” hőmérsékletű irodából egy-egy cigi erejéig kiballagnak a teraszra vagy a szabad térbe, hogy elég kellemetlen a hőérzetünknek. Nem is igazán a kilépéssel van a gond, hanem a visszaérkezéssel, hisz pár perc alatt (épp egy ciginyi idő) hozzászokik a kinti hőmérséklethez a szervezetünk, sőt a mindig ugrásra kész hypothalamusunknak köszönhetően már el is indulnak a szervezet hőleadási folyamatai, így gyakorta már nedves bőrfelülettel lépünk vissza a klimatizált irodánkba. Ez egyfajta sokk a szervezetünknek, mely enyhe megfázással és egy-két súlyosabb esetben akár tüdőgyulladással is járhat, bár ez nem sűrűn fordul elő. Viszont a gyakori enyhe megfázás, főleg mivel a sok munka mellett „meghalni sincs időnk”, a legtöbb esetben kezeletlen marad, és a későbbi szövődmények már nem lesznek enyhék.
Másik élettani hatás, hogy napjaink nagy részében a nyári napokon 20-22 °C-okban üldögélünk – és bizton állíthatom, ez a legenyhébb –, hogy a testünk hőleadásai között szereplő bőrön keresztüli izzadás a nullára redukálódott. Hogy miért fontos, hogy izzadjunk? A verejtékezésnek több élettani funkciója is van, ilyen a test hűtése mellett a salakanyagok kiürítése, valamint a bőr savas PH-értékének biztosítása, mely a bőr baktériumokkal és vírusokkal szembeni védekezéséhez elengedhetetlen. Ezen felül só is távozik izzadságunkkal, melynek a vízháztartás egyensúlyában van fontos szerepe.
Nagyon mélyen nem mennék bele a témába, de bizonyára tapasztalták esténként a zokni levételénél, hogy a lábszáron (bokán) megmarad a nyoma. Ez egyik jele annak, ha a só-vízháztartás nem tökéletes, így estére feldagad a lábszárunk (felvizesedik), melynek elsődleges oka, hogy manapság a táplálkozásra a túlzott sóbevitel a jellemző, amely miatt a szervezetünk a vizet megköti. Nem segít ezen a folyamaton a kevés izzadás sem, hisz az az egyik fontos módja lenne, hogy ezektől a sóktól megszabaduljunk. Ezek a folyamatok vezetnek a későbbiekben oda, hogy a mellékvesénkkel, majd más szerveinkkel is gondok lehetnek, mint például a szívünkkel.

A klíma mint légtisztító

Aki szenved az allergiától, az természetesen minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez megszűnjön. Gyakran szoktam hangsúlyozni, hogy erre a célra kimondottan alkalmasak a klímaberendezések. Persze ne feledjük el, hogy a klímaberendezés nem légtisztító! Ezzel együtt is azonban hathatós segítség környezetünk levegőjének kedvezőbb állapotba hozására. A klímaberendezés hűtés-üzemmódban még speciális szűrőrendszer nélkül is nyújt bizonyos mértékű tisztítást, de kimondottan ilyen célra szolgáló tisztítórendszerrel szerelve jelentősen megkönnyítheti az érzékeny emberek mindennapjait.
Ne feledjük, hogy hűtésüzemben az elpárologtatón (beltéri, hideg hőcserélő) több-kevesebb kondenzvíz csapódik le, ami lecsorog a csepptálcába, és onnan az elvezető csövön keresztül távozik. Nos, a nedves felületen a hőcserélőn átáramló levegő portartalmának egy része szintén kicsapódik, és amennyiben elegendő kondenzvíz áll rendelkezésre, akkor a lerakódott por a cseppvízzel által lemosódik, és azzal szintén távozik.
Ez a hatás (a nemkívánatos por és egyéb szennyeződések eltávolítása a levegőből) speciális szűrő vagy szűrőrendszer alkalmazásával fokozható. Ez a szűrőrendszer ma már számos változatban szerepel a gyártók kínálatában a „marketing” szűrőktől kezdődően az igazi, hatékony szűrőkig bezárólag. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a klíma nem légtisztító, de azért sokat segíthet a bajon.
Már egy egyszerű, aktívszenes betét is jelentős javulást válthat ki, de ma már léteznek silver ion, katechin-es, de különböző enzimekkel átitatott változatok is, nem is beszélve az elektromos elven működő plazmaszűrőkről.
Természetesen mindenki a saját ízlése és pénztárcája szerint válogat, de mindenképpen javaslom egyrészt szakember véleményét kikérni, másrészt ellenőrizni, hogy a szűrőrendszer mekkora felületet foglal el az átáramló levegő útjában.
És egy nagyon fontos érv! A szűrőrendszerek túlnyomó többsége (szinte mind) már akkor is dolgozik, ha a gépet csak ventilátorként használjuk. A passzív szűrők mindig üzemelnek, ha van rajtuk áthaladó légáram, míg az aktív szűrőknél a szűrőnek áramot is kell kapnia (de ez biztosított, ha a gép áram alatt van, a ventilátor bekapcsolásával pedig légáram is van. Tehát nem kell hűtésbe vagy fűtésbe kapcsolnunk ehhez a funkcióhoz. Ez pedig nagyon fontos, hiszen a kompresszor a legnagyobb áramfaló a rendszerben. A beltéri ventilátor motorja általában 30-60 W teljesítményt igényel, ami, valljuk be, nem csinál pörgettyűt a villanyórából.
Tehát akármilyen szűrő van a gépünkben, az jót tesz az egészségünknek, mivel több-kevesebb eredménnyel tiszta levegőt igyekszik biztosítani számunkra, és ezzel megkönnyítheti az allergia szempontjából veszélyes időszakok átvészelését. De mindez csak akkor tud hasznunkra lenni, ha figyelmesen elolvassuk a kezelési útmutatót, és maradéktalanul betartjuk az abban foglaltakat. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a nem regenerálható (például aktív szenes) szűrőket a meghatározott ciklus leteltekor kicseréljük, illetve a regenerálható szűrők esetében elvégezzük (elvégeztetjük) a szükséges karbantartásokat. Ezeket a dolgokat sok esetben maga a használó is megteheti, hiszen sok szűrőnek elegendő egy alapos, de kíméletes folyóvizes átmosás, de van olyan szűrő is, amit csak időnként ki kell tenni a napra, és hagyni, hogy az UV-sugárzás regenerálja azt.


3. A kényszermegoldás: Mobilklímák

A mobil légkondicionálók és a split-klímák közötti fő különbség az, hogy a mobilklímát elvben a lakás bármely pontjába át lehet helyezni, és lehet üzemeltetni, ezért nem helyhez kötött. Szemben a split géppel, nem igényel szakembert az üzembe helyezése és az esetleges áttelepítése – így ezeket a költségeket megtakaríthatja az ügyfél. Műemlék-jellegű épületekben is használható, ahol esetleg az önkormányzat nem engedélyezné kültéri egységek kitelepítését az épület homlokzatára. A felhasználó esetleges elköltözése esetén nem igényel bontást, nem kell hozzá szakember. Tulajdonképpen, ahol nincs más lehetőség, és a felhasználó mégis légkondicionálni szeretne, ott az egyedüli megoldás a mobilklíma.
Most beszéljünk egy kicsit a berendezés árnyoldalairól is, amit általában a kereskedők nem tudatnak a leendő felhasználókkal.
A mobilklíma nem hálószobába való. Szerkezeti felépítéséből adódóan – a klíma minden egysége egy dobozba van beépítve (a mobil split kivételével), melyet a kezelendő térben helyezünk el, gyakorlatilag az összes zajkeltő és melegtermelő egység a hűtendő helyiségben kerül elhelyezésre. Pontosan úgy, mint egy ablakklímánál, ami szintén nem igazán használható hálószobákban.
Lássuk a választékot. Nem különböző márkákat szeretnék bemutatni, hiszen nem ez a cél, hanem a különböző rendszerű mobilklímákról szeretnék némi tájékoztatást adni.

Egycsöves mobilklímák
Hűtőteljesítményük általában 1,7 -3,5 kW-ig, míg felvett teljesítményük 0,7-1,4 kW-ig terjed.
Egy kis hűtéselmélet. Mindenki tudja, hogy a hűtőszekrény hátulsó fekete rácsa – léghűtéses kondenzátora – meleg, hiszen ott adja le a környezetnek a hűtött térből, a hűtő belsejéből kiszivattyúzott hőt. Pontosabban több hőt ad le, hiszen a kompresszor villamos betétmotorja által felvett, termelt hőt is le kell adni a környezetnek. Mobilklímánknak is van léghűtéses kondenzátora, ami a lehűtéshez használt forró levegőt egy kb.130 mm átmérőjű csövön keresztül juttatja ki a hűtendő téren kívüli térbe, tehát a szabadba. Ez idáig rendben is lenne, de sajnos a kondenzátor a saját lehűtésére használt levegőt a szoba már lehűtött levegőjéből vonja el, mintegy vákuumot képez a hűtendő térben. Viszont a vákuum hatására az ajtó- és az ablakréseken keresztül külső forró levegőt szív vissza a szobába, amit ismét le kell hűtenie. Tehát ez egy soha véget nem érő folyamat. A szoba hőmérséklete soha nem fogja elérni a parancsolt értéket, berendezésünk folyamatosan működni fog, és pocsékolja az energiát. A csövön kifújt levegő hőmérséklete nagyjából +50 °C, ami a kb. 2 m-es szigeteletlen bordáscsövön keresztül távozik a helyiségből, melegítve a szoba levegőjét.
Miután a hűtőberendezés minden komponense – kompresszor, kondenzátorventilátor - a klíma dobozába van bezsúfolva, belátható, hogy a hűtendő helyiségben fogja növelni a zajterhelést.
A mobilitásról csak annyit, hogy a 130 mm-es gégecső 1,5 m-es sugarában valóban bárhová tologatható. Ha másik helyiségbe kívánjuk áthelyezni, akkor a következő problémával találjuk szemben magunkat. A fentebb említett 130 mm átmérőjű gégecsövet valahogy ki kell vezetnünk a szabadba. Ehhez fúrathatunk a falunkba egy 130 mm átmérőjű átmenő lyukat, vagy amire gondolni sem merek, résnyire kinyithatjuk az ablakot, ahol kidugjuk a gégecsövet, és azonnal visszaszívjuk a forró környezeti levegőt. Tehát minden helyiségben, ahol használni kívánjuk a mobil berendezésünket, készíttetnünk kell egy a falon vagy ablaküvegen átmenő furatot. No comment.

Kétcsöves mobilklímák
Hűtőteljesítményük általában 1,7-3,5 kW-ig, míg felvett teljesítményük 0,7-1,4 kW-ig terjed. Kicsit jobb a helyzet a kétcsöves mobilklímánál, hiszen a berendezés a saját lehűtéséhez – kondenzálásához – szükséges levegőt nem a szoba lehűtött levegőjéből, hanem a környezetből, az utcáról szívja be, tehát a szoba levegője akadálytalanul hűlhetne le, ha a gégecsövön kilépő +50 °C-os forró levegő és a beszívott kb. 35 °C-os levegővel telt beszívó gégecső nem fűtené vissza. Zaj tekintetében pontosan megegyezik az egycsöves mobilklímával.

Split-rendszerű mobilklímák
Hatékonyságát és mobilitását tekintve ez a berendezés a legjobb az eddig említett berendezések közül. A kompresszor és a léghűtéses kondenzátor flexibilis köldökzsinórral van összekötve, amely csak egy 4x2 cm-es rés kivágását igényli az ablakkeretből, amelyen átvezethetjük a kb. 3 m hosszú köldökzsinórt. Tulajdonképpen a kondenzátor és a kondenzátor-ventilátor ki van telepítve a kültérbe, zajuk nem a kezelt teret sújtja. Némelyik típusnál a kondenzvizet is kivezetik a köldökzsinórban egy kisméretű kondenzvíz-szivattyú segítségével.
Hűtőteljesítményük akár 5 kW is lehet. A kültéri egységben a csövek fixen vannak csatlakoztatva, míg a beltériben ún. kuplungos gyorscsatlakozókat alkalmaznak a könnyű és egyszerű bonthatóság érdekében. Nem igényel szakembert a telepítés.
Az idézőjelbe tett kültéri egység viszonylag kicsi és könnyű, tehát különösebb nehézség nélkül kitelepíthető erkélyre, ablak alá, sőt, még esetleg tetőtéri ablakkal ellátott szobában is lehet alkalmazni. Sajnos a zajszintje nem lesz sokkal alacsonyabb, hiszen a kompresszor jellegzetes „brummogása” bent marad a kezelt térben, de legalább a kondenzátor-ventilátor hangja nem terheli a tartózkodási zónát. Ezeket az előnyöket azonban drágán meg kell fizetni, áruk jelentősen magasabb, mint a fentebb említett berendezéseké. Azonban ahol más lehetőség nincs, a magam részéről mindenképpen ezt a megoldást javasolnám a felhasználók részére.
Sajnos, ha a gyorscsatlakozókat sűrűn szétkapcsoljuk – az esetleges áttelepítés miatt –, minden egyes szétkapcsolásnál hűtőközegveszteség fog fellépni. Egy idő után ez hűtőközeghiányos üzemeléshez fog vezetni. Ezért ha a berendezést sűrűn szétcsatlakoztatjuk, ajánlatos időnként szakemberrel ellenőriztetni a hűtőközeg mennyiségét.
Klímás ötparancsolat:
1. Ne állítsuk a belső hőmérsékletet 10 °C-nál hidegebbre a külső hőmérséklethez képest!
2. A gyártók által javasolt időszakonként (vagy évente legalább egyszer) bonyolítsuk le a szűrők cseréjét, a csepptálcák és a berendezés tisztítását.
3. Mindig kék kártyával rendelkező szakemberrel szereltessük be klímakészülékünket!
4. A felszerelésnél vegyük figyelembe a helyi adottságokat, helyezzük úgy el a készüléket, hogy a befújt sugár közvetlenül embert ne érjen stb.
5. Ha használja a klímaberendezést az autóban, és tudja, hogy nemsokára meg fog érkezni céljához, akkor a számított érkezés előtt 6-8 perccel kapcsolja ki a klímaberendezést és a belső cirkulációt, kapcsolja a ventilátort a legmagasabb fokozatba, hogy a meleg külső levegő le tudja szárítani a hőcserélőn kicsapódott vizet, ezzel csökkentheti a baktériumok, gombák kialakulásának, illetve szaporodásának lehetőségét.

(Sajtóközlemény)
(A cikket beküldte: sajtó)



Ciki, ha nincs nálad cigi?!
Ezt a cikket azért írtam, hogy megpróbáljam a mai fiatalságot rávenni arra, hogy próbáljanak meg leszokni a dohányzásról. Nem akarom jobbá tenni a világot, csak egy picit szeretnék a korombeli fiatal lányokra és fiúkra hatni egyaránt. »

Meghívó a Vámpírok báljába, avagy vámpírszérum kezeléssel az ízületi fájdalmak ellen
Hogyan lehetséges, hogy az akár több száz éves vámpírok nem sántikálnak, nem görnyedtek és szívesen járnak bálba? Mint azt korábbi cikkeinkben írtuk, a napjainkra a szépséggyógyászat egyik legtöbb sikerrel kecsegtető bőrfiatalító, bőrátépítő terápiájává vált... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.egeszsegtipp.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) egeszsegtipp.hu | WebMinute Kft.