Kategória: Egészségügyi problémák, megoldások

Epilepszia - A teljesebb életért

Az epilepszia egy olyan központi idegrendszeri (agyi) betegség, amelynek következtében a betegnek ismétlôdô "görcsrohamai" vagy más típusú rohamai vannak.

Az epilepsziás roham még nem betegség, csak egy jel, ami figyelmeztet arra, hogy az agy bizonyos területei nem jól mnûködnek.

Epilepsziás roham alatt az agykéreg sejtjei nagy tömegben, akár az egész agyat bevonta, egyszerre sülnek ki, és ez a kóros izgalmi állapot az agy normális mûködését akadályozza.
Epilpsziás rohamot bármilyen átmeneti vagy tartós agyi betegség kiválthat, sôt bizonyos körülmények között (pl extrém alvásmegvonás) egészséges emberekben is elôfordulhat.

Fontos különbséget tenni az epilepsziás roham és az epilepszia betegség között. Nem minden ember epilepsziás, akinek epilepsziás rohamai vannak. Az epilepsziás roham gyakran egy átmeneti állapot velejárója, tünete, ilyen pl. az alacsony vércukorszint, láz, alkoholbetegekben az alkohol megvonása stb., ilyenkor "alkalmi rohamról" és nem epilepszia betegségrôl beszélünk. Epilepszia betegség akkor áll fenn, ha az ismétlôdô rohamokat egy tartósan fennálló agyi betegség vagy genetikus ártalom okozza. Az epilepszia betegség gyakori, a lakosság kb. 0,5-1%-a szenved epilepsziában

Mi okozza az epilepsziát?
Az epilepszia betegségnek nagyon sok oka lehet. Vannak betegségek, akiknek az epilepsziás rohamokon kívül semmilyen más tünetük nincsen, a betegség kiváltó oka a génekben van, tehát veleszületett.
Az ilyen betegeknél az epilepszia legtöbbször gyermekkorban vagy pubertáskorban kezdôdnek, illetve jellemzô, hogy a gyermekkorban kezdôdô formák pubertáskorra meggyógyulnak. Gyakoribb azonban, hogy az epilepsziát valmilyen szerzett agyi betegség okozza, ilyenkor beszélünk "tüneti" epilpszia betegségrôl. Ezek bármely életkorban elrôfordulhatnak.
Az alábbiakban néhény gyakori ok:
-agyi fejlôdési rendellenességek
-agydaganat
-súlyosabb fejsérülés
-agyvelôgyulladás
-születéskor elszenvedett agyi oxigénhiányos állapot
-agyi infarktus, agyvérzés

Egyre ritkább,hogy a beteg részletes kivizsgálása ellenére sem találunk okot, és az epilepsziát "ismeretlen eredetûnek" minôsítjük.

Ismert, hogy epilepsziás betegekben az epilepsziás rohamokat bizonyos tényezôk kiválthatják, ezért tanácsos ezeket elkerülni. Ezek közé tartozik az alkoholfogyasztás, villódzó fények, alvásmegvonás, stressz és az epilepsziára szedett gyógyszer hirtelen elhagyása, illetve kihagyása.

Hogyan ismerjük fel az epileszia tüneteit?
Epilepsziás rohamok nagyon változatos formában jeletkezhetnek. A roham típusa elsôsorban attól függ, hogy az agy mely területét érinti, és onnan milyen nagy területre terjed ki. Elôfordul, hogy a beteg valamilyne ismétlôdô jellegzetes tünetébôl elôre megérzi, hogy rohama lesz, de gyakran a roham varatlanul, minden elôzmény nélkül jelentkezik.
A legismertebb epilepsziás roham az ún. nagyroham, az egyész agyat bevonó roham, amely során a beteg hirtelen eszméletét veszti, összeesik és minden izma megfeszül, majd görcsösen rángatózik. Ez kb. 1-2 percig tart. A beteg a rángatózás megszûnése után fokozatosan 10-20 perc alatt nyeri vissza az eszméletét és nem emlékszik, hogy mi történt vele.

A roham kapcsán megharaphatja a nyelvét és vizeletét, székletét maga alá bocsáthatja.
A nagyrohamot a legtöbb ember felismeri. Más típusú epilepsziás rohamokat azonban sokkal nehezebb felismerni. Ilyen pl. az agy egy bizonyos részébôl, a halántéklebenybôl kiinduló roham ,amely szintén tudatzavarral jár, de a beteg nem esik össze, nem rángatózik. Ilyenkor csak annyit látunk,hogy a beteg néhány percre "elréved", elnéz, arca elváltozik, a kérdésekre nem válaszol, furcsán matathat. Ez is általában náhány percig tart és a beteg nem elmlákisz arra, mi történt.

Nagyon hasonlít a halántéklebenyi rohamokhoz az absence roham, amely egyes gyermekkorban induló, veleszületett epilepsziák tünete. Absence alatt a agyermek néhány másodpercre elréved, elbambul, abbahagyja az a tevékenységet, amit éppen végzett, majd ott folytatja, ahol abbahgyta.

Vannak olyan rohamok is, amelyek nem járnak öntudatvesztéssel, a beteg mindenre emlékszik, hogy mi történt vele a roham alatt (pl. tiszta tudat mellett rángatózik az egyik oldalán az arca, keze vagy lába). Máskor zsibbadást érezhet a test egyik oldalán. Hslántéklebenybôl kiinduló roham esetén az öntudat elvesztése elôtt közvetlenül, de az öntudat elvesztése nélkül is a gyomorból felszálló szorongató rossz érzést észlel, vagy rossz szagokat érezhet, hangokat hallhat, illetve furcsa lelki állapotba kerülhet, elidegendedve, eltávolodva érzheti magát a környezettôl vagy éppen azt érezheti, hogy már megtörténtek vele a körülötte zajló események.
Ez utóbbi rohamokat a legnehezebb fellismerni, mert sokszor a beteg maga sem ítéli kórós jelenségnek ôket.

Hogyan diagnosztizáljuk az epilepsziát?
Az epilepszia diagnózisa a kórtörténeten alapul, tehát csak akkor állítható fel,ha betegnek ismétlôdô epilepszás rohamai vannak. Tekintettel arra, hogy a rohamot az orvos legtöbbször nem látja, nagyon fontos, hogy a rohamaról pontos leírás álljon rendelkezésre, amelyet eszméletvesztés esetén hozzátartozók, szemtanúk adhatnak.
E nélkül egy nagyroham összetéveszthetô pl. a vérnoymásesést kísérô ájulással, amely szintén eszméletvesztéssel, összeseséssel jár, de rángatózás nincsen.

A diagnózis felállításában sokat segíthetnek mûszeres vizsgálatok is. Az electroencephalogram (EEG) az agy elektromos mûködésérôl ad információt és kóros jeleket mutathat epileszia fennállásakor, de nem minden esetben. Normális EEG mellett is lehet valaki epilesziás. Fontos továbbá,hogy az agyról "képalkotó" vizsgálat is történjen (elsôsorban MRI vizsgálat), amely az epilesziaát kiváltó agyi betegséget azonosíthatja.

Hogyan kezeljük az epilepsziát?
Megfelelô gyógyszeres kezeléssel a betegek döntô résénél jelentôs javulás, illetve rohammentesség érhetô el. A betegek 5-10%-ánál, de a halántéklebeny epilepsziásoknál ennél nagoybb arányban, mûtéti kezelés is szóba jön. A kezelés eredméynességének fontos része a megfelelô életmód, így a pontos gyógyszerszedés és a rohamkiváltó tényezôk (alkoholfogysztás, alvásmegvonás stb.) kerüllése.

Jelenleg már számos hatákony gyógyszer áll rendelkezésre az epilpszia kezelésére. Ezek közül a gyógyszert az orvos választja ki elsôsorban az alapján, hogy a betegnek milyen típusú epilepszia betegsége, illetve rohamai vannak. Emellett más tényezôk is, mint a beteg kora,neme, társuló betegségei is szerepet játszanak a gyógyszerválasztásban. A szógyszer nem egyformán hatnak a betegekre, így nem lehet teljes biztonsággal megmondani elôre, hogy az adott gyógyszer az adott beteg számára hatékony lesz-e. Sokszor több gyógyszert is ki kell próbálnia az orvosnak, mielôtt a legjobb szert megtalálja.

Mi a teendô epilepsziás roham esetén?
Egy epilepsziás nagyroham a külsô szemlélô számára meglehetôsen ijesztô jelenség, a beteg rángatózik, nem vesz levegôt, színe elváltozik, szája habzik. A roham azonban, ha sérülés nem történt, akkor önmagában nem okoz károsodást a betegben és magától szûnik.

Egyetlen teendô a roham alatt,hogy óvjuk a beteg fejét a sérüléstôl, kissé oldalra fordítsuk, hogy a nyála kifolyjon és várjunk, amíg a roham lezajlik. A közhiedelemmel ellentétben tilos a szájba bármit is betenni, a beteg száját erôszakosan kinyitni,mert ez csak sérülést okozhat.

A beteg nem tudja "lenyelni" a nyelvét, a nyelvharapás pedig nem jár jelentôsebb szövôdmánnyel.Sürgôs orvosi segítségre van szükség akkor, ha a roham néhány percen belül nem szûnik illetve ismétlôdik, még mielôtt a beteg tudata visszatérne.

Hogyan éljen egy epilepsziás beteg?
Az epilepsziás betegek döntô része (kb. 65-70%-a) gyógyszeres kezeléssel tünetmentessé tehetô, teljes életet élhet. Így pontos gyógyszerszedéssel és bizonyos, mér említett helyzetek kerülésével a betegek nagy része az elôítéletekkel szemben, teljes életet élhet, dolgozhat, sportolhat és náhány év rohammentesség után autót is vezethet. Továbbá, az epilepsziás betegeknek is lehetnek gyermekeik.

Az epilepszia különbözô típusai közül csak kevés öröklôdô, de ilyenkor is alcsony a valószínûsége annak, hogy az utódban epilepszia alakul ki.

(A cikket beküldte: fogyika)

Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!

Pszichoszomatikus betegség-e az asztma?
A helyes légzés örökre megszabadíthat sok pszichoszomatikus betegségtôl, mint például az asztma, allergia, orrdugulás,... (tovább)

A vizelet és az egészség
A vizelet a vesék produktuma. A vizelet normális esetben nem tartalmaz gennyet, fehérjét, cukrot, bilirubint.Azonban a ... (tovább)

FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz!
Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz!
Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!