|
Kategória: Külsőnk egészsége Tények és tévhitek: a haj belső táplálásárólEgyre többen és többen próbálják elérni a minél hosszúbb és minél sűrűbb hajzuhatagot. Hajpakolásokból nincs hiány, lehet házi vagy bolti, lehet olaj vagy tojás, tiszta indiai receptúrából készült vagy egyszerű drogériai, a lényeg, eme kozmetikumok tárháza kimeríthetetlen, kiváltképp azoknak, akik Sissi-féle hajkoronát szeretnének minden áron. Ilyenkor viszont felmerül a kérdés: külsőleg eléggé ápolom a hajam, de a belső tápláltság nem e játszik legalább akkora szerepet, mint a rendszeres olajozás, pakolások?A haj - ahogy bármelyik szőrszál testünkön - 2 részre osztható, hajgyökérre és magára a hajszálra. A hajgyökeret a hajhagyma veszi körül, amely a haj szilárd vázát, a szálas szerkezetű keratint termeli. Közvetlenül a hajhagymák felett és a bőr alatt helyezkednek el a faggyúmirigyek, amelyek a termelt faggyúval bevonják és védik a hajszálat. Ugyanez a faggyú segíti testünk más szőrszálait is fényessé tenni. Hogy maga a hajszál egy nem élő anyag, talán nem új információ. Kevesen veszik figyelembe azonban, hogy a haj növekedése a hajhagyma alsó részében található hajszemölcsnek köszönhető, mely intenzíven el van látva hajszálerekkel, így itt az anyagcsere fokozottabb. Az itt felvett fontos vitaminok és tápanyagok játszák az elsődleges, tehát legfontosabb szerepet a hajnövesztésben. Hogy mik is ezek az anyagok? Talán ez sem lesz egészen új információ, minél több fehérje, főleg tojás formájában, vitaminok között elengedthetetlen az A, B5 és B7 (előbbi panthenol vagy pantoténsav, utóbbi biotin), E valamint C vitamin. Továbbá zink, vas és szilícium az, amire hajunknak feltétlenül szüksége van, mondhati a haj építőkövei. Itt azonban felmerül egy lényeges kérdés: a külső ápoltság mindenképpen fontos, viszont, ha a hajnak nincs miből felépülnie, van e értelme bármit is külsőleg kenegetni a fejbőrünkre? A ricinusolajnak - többek között - nagy rajongó tábora van, rengetegen számolnak be szemmel látható pozitív változásról, egyesek azonban határozottan ellene vannak, számukra hajhullást okozott, vagy éppenséggel nem is csinált semmit. Nem vonom kétsége a ricinus nagyszerű hatását a hajra, viszont azt sem árt figyelembe venni, hogy ő is csak abban az esetben képes támogatni a hajnövekedésben, ha megvannak a megfelelő építőkövek - belülről. A külső ápolás és táplálás fontos, de csak kísérője lehet a belsőlegesnek. Nyilván a hajnövesztéshez elengethetetlen a nem száraz, nem töredezett hajvég, melyet olajok segítségével el is érhetünk, viszont itt ismételten fontos megjegyezni, hogy egy "táplált" hajszál mindenképpen később, kevésbé fog kiszáradni, töredezni, mint az, amivel csak külsőleg foglalkozunk. Ez természetesen sok időt igényel, hiszen a már kinőtt hajszál állapotán nemigen lehet javítani, de a jövőben erre érdemes fokozottan odafigyelni. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy minden hajnövesztő köteles ilyen olyan talbettákat, vitaminokat szedni, sőt! Aki elegendő zöldséget, gyümölcsöt és fehérjét fogyaszt, annak semmi szüksége bármilyen táplálékkiegészítőre és azt gondolom, hogy ez így nyáron eléggé aktuális is. Ennek köszönhető talán az is, hogy sok-sok hajnövesztő, minden plusz tabletta nélkül is elérte célját pakolásokkal, hiszen - még ha ez eddig el is kerülte a figyelmét - nagy valószínűséggel egészségesen táplálkozott, de legalábbis elegendő fontos tápanyagot fogyasztott ahhoz, hogy haja szép és egészséges legyen. Hogy ki mit képes kihozni a hajából, az 100 %-ban egyén függő. A belső és külső tápláltságon túl érdemes megemlíteni a genetikát. Az északi típusú hajkorona világos, vékonyszálú, a déli típusú sötét, vastag és szívós. Itt érdemes megemlíteni - csak mellékesen mondjuk - hogy rengeteg hajfestéket sem minden hajtípusra gyártanak, személyesen tapasztaltam meg, milyen, ha az én alapból északi típusú hajamra olasz hajfestéket kenünk, az eredmény nem volt éppenséggel bizalomgerjesztő, hiszen az én hajam se nem szívós, se nem vastagszálú... A vékonyszálú, kevésbé strapabíró haj tehát kevesebb külső ártalmat fog kibírni, sokkal kevésbé bírja a magas hőfokon történő rendszeres formázást, a festést, míg egy igen vastagszálú haj talán valamivel jobban. Ez persze ismételten függ a belső táplálástól, hiszen egy kezdetektől fogva egészséges északi hajkorona lehet erősebb és rugalmasabb, mint egy elhanyagolt déli. Hogy mennyit bír a hajunk, milyen hosszúra lehet megnöveszteni, azt tehát több tényező egyszerre határozza meg. Amit viszont sosem szabad figyelmen kívül hagyni: - a hajat alapvetően nem arra tervezték, hogy rendszeresen külső mechanikai hatásoknak legyen kitéve, rendszeres ápolás mellett is csak ritkán szabad vasalni vagy göndöríteni - amennyiben hajhullást tapasztalunk, érdemes előbb végig gondolni, hogy jut e a szervezetünkbe elegendő vitamin és tápanyag, nincs e valamilyen szervi eredetű probléma, mielőtt bármilyen hajszeszt locsolnánk a fejbőrre. Egy vérkép készítése nem kerül pénzbe, de igen sokat elárulhat nekünk, más nem, legalább tudjuk, hogy egészségesek vagyunk és máshol lehet a hiba - a tavaszi és őszi hajhullás természetes, ugyanúgy, mint az állatok körében a bundaváltás. Persze, ha nagyon drasztikus, itt is érdemes elgondolkodni, hogy nem e más áll a háttérben - sokan mondják, hangoztatják, hogy még hajnövesztéses korszakunkban is fontos, hogy rendszeresn legyen hajunk végéből vágva. Nem tagadom, valóban nem elhanyagolható, viszont tényleg csak akkor érdemes, ha szárazak, töredezettek a hajszálaink, magától a hajvágástól - a közhiedelemmel ellentétben - nem nő gyorsabban a hajunk. Összességében tehát, azok akik hosszú és dús hajkoronára vágynak, mindenek előtt belülről kezdjék támogatni hajhagymáikat, ezen túl legyenek meg a külső ápolók is, akár egy rendszeres fejmasszázs, olaj vagy bármilyen pakolás formájában. (A cikket beküldte: Fanny44)
|