Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Táplálkozás és egészség

Mi van a csapvízben?

Felvetődik az egyszerű kérdés: Mit igyunk ha szomjasak vagyunk? A válasz még egyszerűbb: vizet, ivóvizet. Jó, de honnan vegyen a mai kor embere ivóvizet? Kézenfekvő, hogy a vezetékes ivóvízhálózatból!

A Magyar Televízió " A HÉT" című műsorában 1998. november 8-án mutatták be dr. Glatz Ferenc, a MTA elnöke azon előadását, amiben a hazai vezetékes víz fogyasztását veszélyesnek nevezte.
A földeken szétszórt mérgező műtrágyát bemossa az esővíz a patakokba, folyókba. A szennyvízcsatornák java része tisztítás nélkül kerül folyóvizeinkbe, tavainkba, a hajdani ásott kutakat szennyvíztárolásra használják a " takarékos" emberek, a szennyvízderítőket magyaros furfanggal elszivárgó rendszerben üzemeltetik, az építés előírásokat kijátszva, hiszen úgyis vezetékes vizet isznak. Az MTA elnöke azt állította, hogy akkor már hatodik éve nem törődött senki a vizek minőségének ellenőrzésével. Már pedig ha az ivóvíz 1%-a szennyezettebb is a szabvány határértéknél, akkor a víz olyan megbetegedéseket okozhat, ami miatt élete végéig orvoshoz járhat az, aki ivott belőle. Arról nem is beszélve, hogy a fertőzés miatt terhelt immunrendszere nem tud védekezni és bármilyen, akár halálos betegséget (pl. rákot) szerezhet magának.
Sajnos, az idő Glatz Ferencet igazolta, mert 2006. júniusában Miskolcon szennyezés került az ivóvízhálózatba, amely tömeges megbetegedéssel és komoly ellátási zavarokkal járt együtt! Ezt megelőzően még 2005-ben Esztergomot veszélyeztette a tőle nem messze lévő dorogi szemétégető-mű csatornarendszeréből a Dunába került szennyezés!

Mi van a csapvízben?
Természetesen klór! Méghozzá annyi, hogy a kiengedett víznek messziről érezhető szaga van. Szükség is van rá, hogy elpusztítsa a kórokozókat. Igen, csak azt lehetetlen beállítani, hogy pont annyi legyen benne, amennyi ehhez szükséges, mert ha kevesebb van és a víz fertőzött lesz, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Adnak tehát bele jócskán, abból nem lehet baj! Nem lehet? Nos a tisztítási folyamat során az erősen agresszív klór, ott ugyanúgy reakcióba lép a testünk alkotóelemeivel, ami további káros anyagok képződését jelenti. Ez az ára a civilizáció (főleg az őrületes iramú urbanizáció) miatt szükséges víztisztításnak, arról nem is beszélve, hogy a klórozás csak a vírusok és baktériumok ellen nyújt (nem teljes) védelmet, a többi szennyezőanyag ellen nem! Hogy mik ezek?
A klóron és a klórvegyületeken kívül a vezetékes hálózatban fellelhető valamennyi fémcső és csatlakozóelem (vas, réz, ólom) vízben oldódó ionjai, szappan, mosószer, mechanikus lebegő szennyezések, olaj és származékai (ezeket szereti elsősorban a klór), kénsav, rovarirtó, műtrágya és ennek számtalan bomlásterméke, sugárzó hulladék. A vízben találhatók még továbbá erősen, illetve kevésbé erősen mérgező szervetlen, ásványi eredetű anyagok ionjai: Na+, K+, Ca++, Mg++, F-, karbonát és hidrokarbonát ion. Bárki végezhet egy egyszerű kisérletet. Forraljon vizet egy fél óráig, majd öntse ki átlátszó kancsóba és várjon vele 1 napot. Utána látható, hogy mi az, amit "egészséges" ivóvízként iszik.


(A cikket beküldte: kivi)



Aszpartam az édes Olvasmány
Az aszpartam-mérgezés a nyolcvanas évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és elmegy... »

Hajfestés vállalkozó kedvűeknek
Szeretnék fodrász lenni, de nem vagyok. Ha valami különlegeset akarok, amit egy lépésben nem lehet megoldani egy lakossági hajfestékkel, akkor utána járnék, de nem találtam használható ötleteket a neten. A végül mégis sikerülteket megosztanám a kutakodók kedvéért,... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.egeszsegtipp.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) egeszsegtipp.hu | WebMinute Kft.