|
Kategória: Egészségügyi problémák Amit minden nőnek tudnia illik a mellrákról!Az utóbbi években egyre növekszik a mellrákos megbetegedések száma. Az emlőrák előfordulása 10-11%, ami azt jelenti, hogy minden kilencedik nőt sújtja a mell daganatos megbetegedése. Elsősorban az információk hiánya, a félelem és a szégyenérzet az oka, hogy sok nő megkésve fordul szakemberhez. Pedig az időben felfedezett mellrák gyógyítható!!!Mivel nem ismerjük az emlőrák kiváltó okait, nem tudjuk megelőzni – tehát nincs elsődleges megelőzés. Ám ismertek azok a tényezők, amelyek „elősegítik” kialakulását. Így a mellrák másodlagos megelőzését az ún. rizikófaktorok kiiktatása szolgálja. Az egészséges táplálkozás, a stresszmentes életmód, az elegendő alvás és a rendszeres testmozgás nyújtanak bizonyos fokú védelmet, valamint nem szabad megfeledkezni a rendszeres emlővizsgálat fontosságáról sem. A mellrák időben történő felismerése meghatározó a gyógyulás, a túlélés és az életminőség szempontjából. Hiszen a mellrák egyik jellegzetessége, hogy sokáig nő, tíz-tizenöt év is eltelhet, amíg történik valami olyan a szervezetben, ami rendellenességre utal. Sajnos, a nők többsége még mindig nem tudatosította, hogy ők maguk tehetik a legtöbbet a daganat időben történő felfedezése érdekében. Meredeken növekszik az új betegek száma, egyre fiatalabb korosztály érintett, és magas azok aránya is, akik késői stádiumban veszik észre a daganatot. Rizikótényezők: - ha valamelyik közvetlen nőrokonnak mell- vagy valamilyen nőgyógyászati rákja volt - a túl korán kezdődő, valamint a sokáig tartó menstruáció (a hosszú ideig emelkedett női nemi hormon szint) - veszélyeztetettek azok a hölgyek, akik nem szültek, nem szoptatták gyermeküket, akik 30 éves koruk felett szültek először, valamint akik ösztrogén tartalmú készítményeket szednek - a stresszes életmód, az egészségtelen táplálkozás, kevés mozgás - a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás Az emlő vizsgálata: Minden húsz év feletti hölgynek havi rendszerességgel, a menstruáció utáni időszakban mellvizsgálatot kellene végeznie. A menstruáció alatt ugyanis megváltozik a mell, ilyenkor könnyebben áttekinthető. Tükör előtt állva (jó megvilágításnál) meg kell nézni, hogy az emlő bőre valahol nem húzódik-e, nincs-e rajta alakváltozás, duzzanat, narancshéjszerű bőrráncosodás, nem húzódott-e be valamelyik mellbimbó. Ezután az egyik kart felemelni a fej fölé, a másikkal pedig lassú, körkörös mozdulatokkal átnézni az egész mellett egészen a hónaljig – majd ugyanígy a másik mellet is. Bármit találunk, keressük fel nőgyógyászunkat! Mi történik abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy rosszindulatú a daganat? Első lépésként eltávolítják a daganatot, ami nem jelenti okvetlenül azt, hogy eltávolítják az egész mellet. A daganat méretétől függ, hogy végezhető-e mellmegtartó műtét, amikor csak a daganatot és a körülötte lévő emlőállomány egy részét távolítják el. Biztonsági okokból kiveszik a mellet ellátó hónalji nyirokmirigyeket is. Ez a minden beteget érintő alapkezelés, a továbbiak pedig már betegenként változóak. A sebész és az onkológus közösen döntik el, melyik betegnek milyen további kezelés javasolt (gyógyszeres kezelés, sugárkezelés, kemoterápia). Egy évig tartanak az utólagos kezelések, és ha már a beteg testben-lélekben egészségesnek érzi magát, visszakerülhet munkahelyére. De fontos, hogy kímélje magát, ne emeljen nehéz tárgyakat. Az emlőműtéten átesett betegeket az utókezelés után is ellenőrzik, először háromhavonta, majd félévente, évente. Ezenkívül rendszeresen mammográfiás kezelésen vesznek részt, fontos a másik mell fokozott ellenőrzése és a fehérjék szintjének vizsgálata is. Szerző: Kiss Julianna Megjelent partneroldalunk a Netbarátnő hozzájárulásával.
|