Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






A szép csúnyalány

A minap a buszmegállóban összefutottam egy általános iskolai osztálytársammal. A kisfiával várakozott, aki -az én fiamhoz hasonlóan- a napokban kezdte az ovit. Gyönyörű gyerek, nagy, kék szemekkel, kavicsokat keresgélt a földön. Fölnézett rám, kutató, vádló tekintettel, hiába köszöntöttem kedvesen, válaszként csak aggódó vizslatást kaptam. Rögtön tudtam, azt figyeli, tényleg rendes vagyok-e, az, akinek mutatom magam, vagy csak az udvariasság mögé bújtatott szánalom állított meg. Tapasztalt ilyet eleget. Édesanyja mindig az lány volt, akit finoman szólva, szerény külsővel áldott meg az ég.

Kriszti (nevezzük most így) nem sokat változott gyermekkorunk óta. Zsíros, vékony szálú haj, kusza és sárga fogak, keresztbe álló szemek szódásszifon mögé rejtve. Vasággyal sincs ötven kiló, hangjában alig van erő. Sosem volt jómódú, de ha nem másodkezes lenne öltözéke, akkor is csak úgy nézne ki, mint egy madárijesztő.
Aki sármos férjével látja együtt, azonnal arra gondol, "hogy szedte össze azt a jó pasit".
A férfi szeretettel, csodálattal néz rá, óvja, védi - igazi szerelem az övék, mindjárt látszik. Vajon mit látott meg ez a fiatalember Krisztiben, pontosabban hogyan, milyennek látja Őt? Az biztos, hogy többet, szebbet vett észre ebben a lányban, mint a legtöbben.
A vékonyka asszony most is kedves, érdeklődő. Jó volt megállni, váltani vele néhány szót. Egészen furcsa késztetést éreztem arra, hogy többet, máskor is beszélgessünk. A vastag szemüveg mögül mélyreható tekintet figyelt, tudtam, részéről a társalgás nem felületes.
Csacsogni, nevetni, panaszkodni és mesélni akartam ennek a nőnek, mélyről, a lelkem legbelső bugyraiból jöttek a szavak, mert sugárzott belőle az őszinte figyelem.
Néhány mondat után nem annak a lánynak láttam, akit zabolázhatatlan csúnyasággal vert meg a sors, hanem értelmes, kedves, szép lelkű nőnek. Szép nőnek. Nőnek.
Jött a busz. Búcsúzásunkkor sanda mosolyt kaptam a gyönyörű kisfiútól, Krisztitől pedig ígéretet egy újabb, tervezett találkozásra. Szebbnek, többnek éreztem magam, mint néhány perce és egy kis szánalom is bújkált a lelkemben.
Nem ezt a csúnya lányt szántam, mint hajdan, kiskamaszként, hanem magamat. Én, a duci, halk szavú csúnyalány arra vágytam, hogy a népszerű osztálytársak szeressenek, fogadjanak el.
Mennyi magányos, szomorú pillanat vált volna semmivé, ha én is többet látok, mint a menő "barátnőim"! Ha látom, hogy a test, csak test. A szépség pedig több, mint matéria.
(A cikket beküldte: bdioda)



Téli arcmaszkok otthoni alapanyagokból
Ebben a cikkben megismerhettek három könnyű arcmaszkot. Gyorsan elkészíthetők, olyan alapanyagokból vannak, amelyek a háztartásban megtalálhatóak és nem kell hozzájuk különösebb szakértelem sem. Hatásuk azonnal látható, bármikor alkalmazhatod őket. »
"Új évszak, új kezdet”
Ismét elérkezett hát! Gyerekként a legkevésbé sem vártam. Túl hirtelen jött. Egy percre nem figyeltem oda, majd a következő pillanatban arra eszméltem, hogy a nyári szünet utolsó napjai telnek, én pedig egyre feszültebb, szomorkásabb vagyok. Néha felsejlik egyre... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.egeszsegtipp.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) egeszsegtipp.hu | WebMinute Kft.