Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb cikkek

A fejlődés csak akkor "valódi", ha az élet minőségét javítja

Egy sajátságos szorongó érzés kezd erőt venni a világon. Az emberiség, vagy pontosabban a civilizált faj megdöbbenve érzi, hogy civilizációja, technikai kultúrája, melyhez annyi reménységet fűzött, s melytől az emberiség boldogságát várta, egyre inkább ellene fordul, az őt hordozó embert megrontja és pusztulással fenyegeti.

„Az emberre, ki bűntől-bajtól senyved,
csak azt ne mondjátok, hogy vegetál,
mert vegetálva százszor szent az élet,
s ahogy mi élünk, százszoros halál.”
/ Reményik Sándor /

* Különös aggodalom, hiszen ez a kultúra látszólag az ember minden kívánságát teljesíti, minden vágyálmát betölti. A termelés az ember minden szükségletét kielégíti. A gépek az ember munkáját egyre jobban átveszik, hihitetlen kényelmet biztosítanak. Ezerféle élvezetet, szórakozást nyújtanak. Minden arra mutat, hogy az ember soha nem sejtett ritmusú haladás korában él, s egy új aranykor felé siet...
* És mégis ... a gyakorlati élet emberei, akik a jelen civilizáció épületét vizsgálják, egyre veszedelmesebb repedések nyomait látják rajta, s félnek, hogy méretei, fejlődési tempója egyáltalán nem óvják meg az összeomlástól.

Stoddard amerikai író, tehát nem is a fáradt Európa, hanem a friss és bizakodó Amerika gyermeke, a „Lázadás a civilizáció ellen” című művében lehangoltan állapítja meg: „Az emberek nem tudják követni a modern civilizációt jelen medrében, mert degenerálódnak. Könyörtelen igazság ez, hogy civilizációnkban romboló hajlamok lakoznak. Mi azt hisszük, hogy amint a civilizáció halad, úgy nő azoknak az embereknek a minősége is, akik építenek rajta.”
„Pedig ez a faj nem javult.” Ezt egy másik amerikai orvos, író, Alexis Carrel fejti ki igen meggyőzően „Az ismeretlen ember” című művében. Pedig Carrelnek ugyancsak volt alkalma betekinteni a modern emberiség társadalmi és egészségi viszonyaiba; lévén a Rockefeller-alap egészségügyi intézményeinek egyik munkatársa. És megállapítja - amit egyébként nem volt nehéz megállapítania -, hogy
„a modern technikai kultúra embere nem csak, hogy nem lett egészségesebb, hanem
alapjában beteg …”
Még nagyobb baj, hogy - a modern ember szervezetének belső ellenálló és alkalmazkodó képessége egyre gyengülő tendenciát mutat.
Legnagyobb baj azonban az, hogy - az egészségesnek mondott, vagy mondható embernek az állapota is csak mesterséges állapot. Állandó orvosi gondozás eredménye. Kívülről fenntartott sokféle „mankóval” támogatott „ egészség”. A ”civilizációs betegségek” özönétől szenvedünk.
A jó egészségnek természetesnek kell lennie. Civilizált világunkban azonban egyre inkább elsatnyul s helyét az orvosi beavatkozás foglalja el a maga tablettáival, piruláival, vegyszereivel, szérumaival, pótanyagaival, a szervezetbe való drasztikus belenyúlásaival. Minden szervnek és minden funkciónak külön gyógyszereket gyártani, specifikus szérumokkal egész népeket beoltani, a népmilliókat állandó orvosi vizsgálat és orvosi kezelés alatt tartani, óriási kórházakat és szanatóriumokat üzemben tartani „nagyon költséges és nem nagyon hatásos módja a nemzeti egészség fejlesztésének” - írja A. Carrel. Másik nagy hátránya ennek a külső higiénikus módszernek, hogy egyre jobban kikapcsolja a természetes szelekciót, sőt bizonyos ellenszelekciót hoz működésbe.

A civilizált ember bűnei a gyengeség bűnei. Az élvezetvágy, a kényelemszeretet, a teher és a felelősség elől való menekülés sugallja őket. Pusztuló civilizációk, kiélt kultúrák klasszikus tünete ez. Természetes velejárója ez az általános szervezeti és erkölcsi gyöngülésnek, s annak a nevelési szisztémának, mely a fegyelmet és a vágyak megfékezését nem akarja ismerni.

Amikor az ember eltér a természettől, elzárul előtte a természetfeletti világa is.
(A cikket beküldte: apokrif)



Az immunrendszerről
A nyugati orvoslást a Pasteur által bevezetett kórokozó elmélet uralja. Más kutatók szerint a test környezete sokkal alapvetőbb tényező a betegségeknél, mint a kórokozó. Az antibiotikumon túlzott használata gyengíti a természetes immunitást, és halálos patogének új mutánssorait szüli. »

Enni, de mit enni? Ez itt a kérdés...
Táplálékaink hatással vannak közérzetünkre, kedélyállapotunkra és erőnlétünkre is, ezek pedig mindennapi életünk döntéseinek meghozatalára. Tehát étkezési szokásaink közvetett módon életünk minden mozzanatát befolyásolni fogják. Amikor tartósan alacsony... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.egeszsegtipp.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) egeszsegtipp.hu | WebMinute Kft.