Kategória: Külsônk egészsége

Ruha teszi a nôt?

Mindig azt gondoltam, hogy az öltözködési stílusom meghatározó lesz abban, hogyan fognak velem szemben viselkedni az emberek.

Amikor fiatalabb voltam (értsd 15-19), kedveltem a bô felsôket és nadrágokat. Amikor egyidejûleg rövid hajam is volt, többször elôfordult, hogy az emberek fiúnak néztek. Ez akkor nagyon bántott, még ha nem is akartam beismerni. Ma már tudom, hogy nem feleltem meg a környezetem azon elvárásainak, hogyan is kell kinéznie egy lánynak. Ez lenne a nô kinézetére vonatkozó társadalmi ellenôrzés egy fajtája?

Viszont soha nem fordult elô abban az idôszakban, amikor fiúsnak tartott holmikat vettem fel, hogy szóbeli zaklatás ért volna a férfiak részérôl, mint ahogy ma történik. Miképp eshetett ez meg? Mikor váltam fiús lányból nôvé, akinek a külsejét a környezet szükségesnek érzi számomra becsmérlô és zaklatásszámba menô módon kommentálni? A legrejtélyesebb az, hogy ma, ha fiúsan is öltözöm fel, nem veszem elejét a kacsintásoknak és hasonló megnyilvánulásoknak. Mintha egy bizonyos kort átlépve nyilvános értékelés alá esnék, és akárhogy öltözöm is, semmit sem számít, mert az, hogy nônemû vagyok, mindig látszani fog rajtam.

Megfigyelték már, hogyan viselkednek néha az ittas férfiak a nôkkel? Múltkor szemtanúja voltam egy olyan jelenetnek, amikor egy részeg férfi megalázó módon zavart meg két nôt a beszélgetésben. Képzeljék el ugyanezt fordítva! El sem lehet képzelni, mivel a mi társadalmunkban egyszerûen adottak azok a viselkedésminták, amelyek szerint a férfi olyasmit is megengedhet magának egy nôvel szemben, amit egy nô soha nem engedhetne meg magának.

És nem csupán azért, mert fizikailag gyengébb (ám ez sem szabály). Lenyûgöz engem, hogyan kommunikálnak egymással a különbözô nemû emberek, milyen világosan ki vannak jelölve a határok a két nem között, és milyen nehéz ezeket a határokat elmosni. Gyermekkorunk óta arra tanítanak minket, hol a helyünk, és milyen módon kommunikálhatunk. Ha viselkedésünkben megpróbálunk eltérni a környezet elvárásaitól, elítélésre és rosszallásra számíthatunk.

A már említett határok viszont állandóan eltolódnak, és remélem, hogy eljön az idô, amikor már nem fognak létezni. Ugyanúgy, ahogy azt is remélem, hogy nem léteznek majd „természetesen férfias” és „természetesen nôies” tulajdonságok és viselkedés, és az ember sajátosságait úgy fogják majd fel, mint egyedi személyiségének megnyilvánulásait, és nem úgy, mint biológiailag adott jellemzôket.

Fordította: Jády Mónika
Megjelent partneroldalunk a Netbarátnô hozzájárulásával.

Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!

Nyerd vissza az ideális alakod!
CLA + zöldtea-kivonat a testformálás új szakértôje A fogyókúrázással két dolgot akarunk elérni: zsírégetést és szálkás... (tovább)

Az újra felfedezett – Köles (Panicum miliaceum L.)
A köles az egyik legôsibb nemesített és „termesztett” gabonafélénk. Több mint 10 ezer évvel a rizs bevezetése... (tovább)

FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz!
Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz!
Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!