|
Kategória: Egyéb cikkek Napozni vagy nem napozni? Ez itt a kérdés!Ha visszagondolsz a gyerekkori balatoni nyaralásokra, mire emlékszel? (Most nem a lángosra, a balatoni hekkre és a kürtős kalácsra gondolok.) Mivel kent be jóanyád/nagyanyád/nagynénéd, amikor a strandra mentetek? Vagy kérdezek még egyet: amikor nagyobbacska lettél, milyen faktorszámú Faublon naptejet találtál az Azúrban?Mit jelent tulajdonképpen a faktorszám a naptejeken? A számozás azt jelöli, hogy az adott termékkel hányszorosára nő az az idő, amit leégés nélkül tölthetsz a napon. A nagyon fehér bőr átlagosan 10 perc alatt leég, de ez az idő egyénenként és természetesen napszakonként változik. A délelőtti és késő délutáni napsütés nem olyan erős, mint 11 és 3 között; tavasszal és ősszel is kevésbé égetnek a sugarak, stb. Bennem itt már felvetődik egy kérdés: miért töltenél több időt a napon, mint amiről tudod, hogy oda fogsz kozmálni tőle? Másképp fogalmazok: mennyire tudatos az a viselkedés, ahol a veszélyeket figyelmen kívül hagyva cselekszel/teszel rosszat saját magadnak? Mosolygunk azon a pollenallergiáson, aki szánt szándékkal fúrja bele az arcát egy csokor parlagfűbe; vagy inkább megkérdezzük: jól vagy aranyom, vagy elment az eszed? Te miért süttetnéd magad pecsenyére, mert jól esik a meleg?! Tipp: Figyeld meg magad, hogy mennyit bír a bőröd! Amikor már húzódik, ég, pirosodik, az már nem jó, még előtte menj az árnyékba! +1: Nagyon nagy szívességet teszel magadnak azzal, ha fokozatosan szoktatod a bőröd a napfényhez (minden nap 2-5-10 perc gyenge napsütésben); és belülről is megtámogatod a bőröd elegendő folyadékkal és béta karotinnal. Mellesleg ezzel a szoktatással a "napimádók" is feltölthetik az érzelmi raktáraikat, meglesz a napi betevő: "úgy szeretem a Nap melegét!" Mi veszélyes a napozásban? Abban szerintem mindenki egyetért, hogy a levegő és a környezetünk szennyezettebb, mint valaha. Az ózonlyuk nem mítosz, hanem tény, a napfény ereje és hatása nem ugyanolyan, mint régen. Tehát valamit tenni kell, hogy megvédjük az egészségünket ilyen szempontból is. A kereskedelmi forgalomban kapható napvédőknek sokféle kritériumnak kell megfelelniük. A legfontosabb, hogy védeniük kell az UV-A és az UV-B sugarak ellen. Fontos tudni, hogy mindkét sugár túladagolása bőrgyulladást okoz (leégés), illetve szélsőséges esetekben maradandó nyomokat hagy (foltok, ráncok, száraz bőr). Ennek és a többi kritériumnak szinte csak a kémiai filterekkel készült napozószerek felelnek meg. A bökkenő csak annyi, hogy bizonyos kutatások szerint a fényvédők nagy része rettentő instabil vegyület, és szinte percek alatt lebomlik a napfény hatására (vicces, nem?), kvázi nem véd az égvilágon semmitől. (Az már csak hab a tortán, hogy a bomlástermékek nagy része rákkeltő vegyület.) Ez is felvet bennem egy kérdést: a bevezetőben olvasható kérdésből látszik, hogy a napvédők eléggé fiatal készítmények. A faktorszámos hisztéria 15-20 évvel ezelőtt kezdődött, az azóta forgalomba került naptejek összetétele folyamatosan változik. Nincs hosszú távú tapasztalat arra nézve, hogy mitől védenek, és mennyi kárt okoznak ezek a vegyületek. "A napsugarak elleni védelem mellett fontos kérdés, hogy a naptejek felszívódásuk során milyen vegyi anyagokat juttatnak a bőrbe. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és az ezzel foglalkozó laboratóriumok folyamatosan vizsgálják a krémek összetevőit - a különböző anyagoknak jogszabályban meghatározott határérték alatt kell maradniuk. Ha egy terméken ma az szerepel, hogy "hypoallergén", az minimális mértékben tartalmazhat allergizáló anyagokat, de egyes embereknél így is kiválthat allergiás tüneteket. Tartósítószerek nélkül nem tudnak naptejet gyártani, de a törekvések arra irányulnak, hogy lecseréljék az allergénnek bizonyuló összetevőket, illetve minimálisra csökkentsék a jelenlétüket. Ez természetesen egy mindig fejlődésben lévő terület, egyre több vegyület tulajdonságait tudják megállapítani a kutatók." Tipp: Legyél kicsit szkeptikus, és ne hidd el elsőre, amit éppen le akarnak nyomni a torkodon! A fenti idézet nekem azt sugallja, hogy a kutatóknak jelenleg lövésük sincs, hogy bizonyos vegyületek milyen hatással lehetnek a szervezetre. A határérték alatti, és a minimális mennyiségű allergén és mérgező vegyület azért ott van, magadra kened és szépen halmozódik évről évre. +1 Legyél nagyon résen a picinyeiddel kapcsolatban, és jól gondold meg, hogy mikor viszed őket napra, és mit kensz rájuk! Hogy mi veszélyes tehát a napozásban? Hát MI! Az emberi butaság, ami odáig juttatta a bolygót, hogy a nagy gonddal teremtett, tökéletesen működő világ szabályozása teljesen felborult. A beépített védelmi rendszerek (pl. ózonpajzs) tönkrementek. Az emberi butaság, ami azt hiszi, hogy jobbat tud alkotni, annál, ami a természetben rendelkezésére áll, közben pedig a gyártással rongálja a környezetet, a termék pedig az egészségét. (Vannak olyan természetes anyagok, amik hatásos napvédők, és már évezredek óta használjuk is őket.) Az emberi butaság, ami odáig juttatja az egyébként értelmes ügyvédet, családanyát, vállalkozónőt, hogy újévi malacot süssön a saját bőréből, mert az olyan jól esik...gondolkozz el ezen! Mi a jó a napozásban? * A napfény melege majdnem mindenkinek kellemes érzést ad. Gyógyítható vele depresszió és egyéb idegi/lelki rendellenesség. * A napfény hatására D vitamint termel a szervezet. Ez a vitamin segít csontokat építeni, gyulladásokat leküzdeni, és az egyik legerősebb rákmegelőző vegyület. * A napfény képes meggyógyítani számos bőrbetegséget: pattanások, seborrea, psoriázis, korpa. Ezek mellett még sok minden van, de talán a legjobb és napjainkban a legfontosabb, hogy RÁK MEGELŐZŐ hatása van! Tipp: menj a napra, napozz, de közben használd a fejedet. A leégett bőr csúnya, a túlzásba vitt napozással többet ártasz, mint használsz. (A cikket beküldte: Mirta)
|