|
Kategória: Amit beviszünk, beszedünk Szemünk fénye, az A-vitaminMár az ókorban felismerték az A vitamin gyógyító hatását.Rájöttek, hogy egyes táplálékok elfogyasztása gyógyító hatással van az éjszakai látászavarra, de magát az A-vitamint csak 1913-ban sikerült beazonosítani. Először Paul Karrer írta le az A-vitamin kémiai szerkezetét, amiért 1931-ben Nobel-díjat kapott. Az A vitaminnak két formája van, az egyik az állati eredetű retinol (ez a vegyület kémiai neve, régi neve: axeroftol), a másik a növényi eredetű karotin, és egyéb karotinoidok, amelyet előanyagnak is szoktuk hívni. Az utóbbiak közül a legaktívabb a béta-karotin (amely a májban alakul át) 1/6-a alakul A-vitaminná, ezzel szemben a többinek csak 1/12 része. Az emberi szervezetnek az A vitaminra elsősorban egy pigment, a rodoszpin (látóbíbor) előállításához van szüksége, amely a sötétben való látást teszi lehetővé. De fontos szerepe van még az egészséges bőr megőrzésében, az ajkak és a tüdő nedvesen tartásában, elősegíti a baktériumok, vírusok és élősködők okozta fertőzések leküzdését, csökkenti a pattanások számát, csillapítja a bőrmegbetegedéseket. Megtalálhatóak A vitamin formájában: a belsőségekben (máj, vese, szív, stb.), a tej és tejtermékekben, a tengeri halakban, a tojássárgájában, narancsfélékben, provitamin formájában: a répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütőtökben. Felszívódását a kevés olaj vagy zsiradék segíti, viszont a cinkszegény étrend, a kolesztiramin tartós szedése és a savlekötők csökkentik. A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Mivel a retinol formájú A vitaminnak nagyobb az aktivitása, mint a karotinoid formájúnak, így különböző az adagolásuk. Az A vitamint nemzetközi egységben (NE), angolul IU (International Unit), míg a karotinokból keletkezett A vitamint retinol ekvivalensben (RE) mérik. Fél éves kor alatt 420 mg, 7 hónap és 3 év között 400 mg, 4-6 év között 500 mg, 7-10 év között 700 mg, 11 év felett és a várandóság ideje alatt a nők esetében 800 mg, a férfiak esetében 1000 mg, szoptatás alatt 1200 mg a napi adag, utóbbi esetben nem haladhatja meg az 1200 mg-ot a napi adag, különben a babáknál fejlődési rendellenesség alakulhat ki. A-vitamin hiányában szenvedünk, ha a következő tüneteket tapasztaljuk: szempanaszok, száraz bőr, törékeny körmök és hajszálak. A vitaminhiány esetében elhalnak a nyálkatermelő sejtek, helyettük szaruréteg képződik a gyomorban, amelynek következtében emésztési zavarok, gyomorfájás, gyulladások lépnek fel, szemünk nehezebben alkalmazkodik a sötétséghez, súlyosabb esetben szürkületi vakság alakulhat ki. Ha hosszabb távon is fennáll az A-vitamin hiányállapota, akkor akár teljesen meg is vakulhatunk. A másik véglet sem szerencsés, ha túladagoljuk magunkat A-vitaminnal, mert a többlet, a sejtek anyagcseréjét összezavarhatja, de ehhez legalább két hétig napi 50.000 NE A-vitamin bevitel kellene. (A cikket beküldte: tinendo) Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!
| |||||||||||||||||||||