Kategória: Egészségügyi problémák, megoldásokSzedjük vagy ne az antibiotikumokat?
Sokan használnak antibiotikumot, anélkül, hogy tisztában lennének azzal, miért és hogyan kell alkalmazni. Íme, a leggyakoribb tévhitek! Jó ezeket szem elôtt tartani.Tudni kell: az antibiotikum erôs hatású gyógyszer, ezért sosem szabad orvosi utasítás nélkül szedni. Ezt a bakteriális fertôzés eseten írja fel a szakember, ám csak abban az esetben, ha valóban szükség van rá a gyógyuláshoz. Nem lehet például antibiotikummal kezelni egy ártalmatlan megfázást, hiszen ezt a betegséget vírusfertôzés okozza. A leggyakrabban elôforduló légúti és gyomor-bél rendszeri fertôzések nagy része szintén ilyen eredetû. Tipikus vírusos tünetek: hôemelkedés vagy magas láz, izomgyengeség, nátha, enyhe torokfájás, rekedés. Az ilyen megbetegedések kezelésének legfontosabb eleme az ágynyugalom és a pihenés. Emellett javasolt meg a lázcsillapító és a gyógyszertárakban vény nélkül kapható tüneti szerek szedése, valamint a megfelelô gyógynövényteák fogyasztása is. Vírus vagy baktérium? Bakteriális fertôzésrôl van szó, ha a megfázásos tünet 3-4 nap múlva sem enyhül, vagy a kezdeti javulás után ismét romlik a beteg állapota, például felszökik a láza, rázza a hideg, izom- és végtagfájdalom kínozza, vagy a köhögés során masszív, gennyes váladék ürül. Ilyen esetben mar orvoshoz kell fordulni, máskülönben akár szövôdmények is visszamaradhatnak. Csak indokolt esetben! A nem célirányosan felírt antibiotikumok szedése többet árt, mint használ. A legfontosabb érv: ha kialakul a rezisztencia (a baktériumok ellenállóvá válása egyes antibiotikumokkal szemben), késôbb, amikor valóban szükség lenne rá, nem használ majd a készítmény, ezért az orvosnak egy sokkal erôsebb szert kell felírnia. Mindig a doktornak kell tehát kiválasztania a orvosságot, és meghatároznia a dózist, valamint a kezelés idôtartamát, hiszen ô figyelembe veszi a beteg korábbi betegségeit, az esetleges gyógyszerallergiáját, valamint a lehetséges mellékhatásokat is. Ilyen például az egyes antibiotikumok által okozott fényérzékenység, ami miatt ezen szerek alkalmazásakor például tilos szoláriumba járni. Kinek és mikor? Az antibiotikumos kezelés általában minimum 5 napig tart, ám megelôzô jelleggel nincs értelme az alkalmazásnak. Kivételek persze itt is vannak: mivel a legyengült immunrendszerû emberek, például a szívbetegek esetében nem szerencsés a lázas állapot, nekik ilyenkor antibiotikumot kell szedniük. (A cikket beküldte: knakx) Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!
|
|