Kategória: Testünk egészségéértJóga
Kr.e.325-ben, amikor Nagy Sándor elérte az Indust, szent emberekkel, jógikkal találkozott. Ekkor a jóga már gyakorlattá vált, valószínûleg a történelem elôtti idôk sámánizmusából alakult ki. A harcos görög csodálattal adózott a jógik rendkívüli képességeinek.A jóga egy szanszkrit eredetû szó, amelynek a jelentése "iga". Iga, amellyel az állatokat hajtják járomba. A szó kettôs értelemben is utal a jógára: a segítségével egyrészt megtörténik az ember lényének integrálása, valamint jelzi a jógához szükséges fegyelmet és önfegyelmet. Már a szó jelentése is utal arra, hogy a - legalábbis az Indiában szokásos - formáknak vannak bizonyos feltételei. Nyugaton a jógának a sportos változatai terjedtek el. Amit ma az európai körben jógának mondanak egy neves jógakutató szerint, az csak nevetséges hókuszpókusz és legfeljebb ezoterikus gimnasztikának nevezhetnénk. A jóga a megváltás útja, az egész életet magában foglalja. Kr.e. 150 körül Patandzsáli a híres jógaszutráiban rögzítette a megváltás nyolcszoros ösvényét. Elôször is le kell számolnunk a terhelô, karmát okozó magatartásformáinkkal, mint a tudatlanság, önzés, kötôdés, elutasítás, valamint az élethez való ösztönös ragaszkodás. Kötôdésünktôl önmagunkhoz és a világhoz a jóga gyakorlásával szabadulhatunk meg. Ennek a folyamatnak nyolc lépcsôfoka van: jáma (összeszedettség és helyes életvezetés) nijáma (aszkétikus fegyelem), ászanák (testtartások), pránajáma (a légzés ellenôrzése), prátiahara (az érzékek elfordítása a dolgoktól), dhárana (koncentrálás egy pontra), dhjána (meditáció) és szamádhi ( megvilágosodás. Az elsô két fok az életvezetés általános szabályait tartalmazza. A további fokozatok azon a belátáson nyugszanak, hogy a test és a lélek együttesen szoros egységet alkot. Aki a jógát a mindennapokban, testgyakorlatokként végzi, a Patandzsáli fokozatrendszerébôl csak az ászanákat használja. (A cikket beküldte: csorieva) Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!
|
|