Kategória: Egészségügyi problémák, megoldásokGyógyító füvekAz erdôk, mezôk, dombtetôk tálcán kínálják gyógyhatású növényeiket. Az ember feladata, hogy felismerje és elkészítse azokat egészsége javítása érdekében. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, melyik növény mire való, mikor és hol szedhetôGyógyító füvek Megfelelô ismeretek birtokában a természet bôséggel megrakott zöld asztalán sokféle betegségre, búra-bajra meglelhetjük a megoldást jelentô gyógyírt! Mielôtt nekivágnánk a természetnek, hogy begyûjtsük az éppen rügyezô, virágzó, burjánzó gyógynövényeket, érdemes átvennünk néhány alaptételt szakértônk, Dr. Varjú Márta segítségével. Dr. Varjú Márta: jogász, mentálhigiénikus szakember. Tizenhat éve foglalkozik természetgyógyászattal és különbözô alternatív módszerekkel. Évekkel ezelôtt belga természetgyógyászok segítettek neki leküzdeni súlyos, daganatos betegségét, azóta ô is kutatja, oktatja az alternatív gyógymódokat. A természetgyógyászat jogszabályi rendezését követôen, állami vizsgáztató lett kineziológiából, alternatív mozgás-masszázs terápiából, fitoterápiából, és életmódtanácsadás-terápiából. Néhány évvel ezelôtt a kamilla volt az egyetlen olyan gyógynövény, melyet fenntartások nélkül, az egészségügy minden területe elfogadott. Azóta kinyílt a természet éléskamrája, sorra jelennek meg drogériák, herbáriák, s ma már a legforgalmasabb belvárosban is bárki hozzájuthat ilyen-olyan gyógyfûhöz. Annak, aki maga szeretné beszerezni a jótékony hatású növényeket, ezúton kínálunk néhány fontos alapismeretet. (Persze mindemellett nem árt túratáskánkba egy szakkönyvet is betenni, hiszen olykor még egy tapasztalt hozzáértôt is megtéveszthet két különbözô tulajdonságú, ám roppantul hasonló növény...) Szedés, lelôhely: A gyógyfüvek szedése során nagyon fontos, hogy olyan helyrôl szerezzük be ôket, amely távol esik nagy forgalmú utaktól, ipari létesítményektôl. Mivel a talaj szennyezettségét �elsô látásra" nehezen lehet felmérni, igazán megbízhatónak talán csak az elzárt természeti területeken termô gyógynövények, vagy a hivatalos állami forgalmazásban kapható gyógyfüvek számítanak. Ha valaki olyan erdôben vagy réten kirándul, amit tisztának ítél meg, azért nyugodtan szedhet néhány gyógyfüvet. Felismerhetôség, összetéveszthetôség: Kizárólag azt a gyógynövényt szedjük le, amelyiket ismerjük, hisz egyes ártatlannak látszó bogyók mérgezôek is lehetnek! Léteznek olyan gyógynövények, amelyek csak orvosi felügyelet mellett alkalmazhatók, mivel eredendôen gyógyszereket készítenek belôlük. Ilyen például a nadragulya vagy a belindek. Biztos, ami biztos alapon, a gyûjtögetô útra vigyünk magunkkal szakkönyvet is! Szedési idô: Minden gyógynövénynek megvan a maga szedési ideje. Attól függôen, hogy az adott növény levelét, virágát, gyökerét, vagy az egész, föld feletti részét, azaz a herbát használjuk, meghatározott, mikor gyûjthetjük be. Mivel túladagolásuk lehetséges, az általános szabály az, hogy a gyógyfüveket kúraszerûen alkalmazzuk. Ha a növény virágát szedjük, ne csak a szirmokat gyûjtsük be, hanem az egész virágfejet, porzóval együtt. Íratlan szabály, hogy gyógyfûgyûjtésnél életben kell hagyni a növényt! Bánjunk velük óvatosan, ne semmisítsük meg és pusztítsuk el ôket! Otthoni teendôk: Mindig száraz idôben szedjünk gyógynövényt. Ebbôl adódóan megmosni sem kell felhasználás elôtt. (Kivéve a gyökereket, amiket alaposan meg kell súrolni, mielôtt megszárítjuk.) A leszedett gyógyfüveket terítsük ki szitára vagy pamutkendôre, de semmiképpen sem papírlapra, mert akkor alulról nem tud szellôzni és befülled. Árnyékos helyen szárítsuk, ahol negyven foknál nem magasabb a hômérséklet. Nem jó módszer a csokorban való felakasztás, mert berohadhat a bokréta közepe. Forgassuk meg sokszor, törjük össze, majd száradás után ollóval vagy kézzel aprítsuk darabokra. Sötét falú üvegben tárolva két évig felhasználható, s ezt követôen sem lesz ártalmas, csak elveszti gyógyhatását. Elkészítés: Többféle felhasználási mód létezik attól függôen, hogy mi a drog. (a drog a gyógynövénynek az a része, amit hatóanyagként használunk). Általános szabály, hogy a föld alatti részeket mindig áztatjuk, a föld felettieket pedig vagy fôzzük, vagy forrázzuk. Amennyiben finom alkatrészekrôl van szó, például a növény virágáról, akkor azt forrázva �tálaljuk". A legmodernebb alkalmazás szerint, tegyük papír filterbe a szárított növényt és filteres tea- vagy kávéfôzôn forrázzuk át. Tapasztalat szerint a legtöbb hatóanyagot így sikerül kioldanunk. Ízesítôként használhatunk mézet, bár a legtöbb gyógynövény íze önmagában is finom. Az emésztôrendszeri problémákra szedett gyógyfüvek esetében kifejezetten tilos az édesítôszer használata, mivel így kiiktatjuk annak gyógyhatását. A légzôszervi megbetegedéseknél azonban javasolt a méz alkalmazása, ugyanis az ilyen jellegû problémákra jótékony hatással bír. Napi adagolás: Ha emésztôszervi problémákra iszunk gyógynövénybôl készült teát, azt mindig éhgyomorra, étkezés elôtt fél órával tegyük. Körülbelül egy bögrével, azaz 2 dl-t fogyasszunk. Más egészségügyi problémánál naponta többször is lehet ilyen teát iszogatni. Amennyiben egyszerre fôzzük le a napi mennyiséget, forrázzunk le egy evôkanálnyi gyógyfüvet egy liter vízzel, ha pedig fogyasztás elôtt készítjük el, tegyünk egy teáskanálnyit egy bögre vízhez. Sose forrón és mohón, hanem langyosan és kortyolgatva igyuk a készítményeket, ellenkezô esetben hányinger alakulhat ki! Alkalmazás: A gyógynövények szedése általában két-három hétig, kúraszerûen javasolt. Egyeseket, például a galagonyát hosszabb ideig kell adagolni ahhoz, hogy hatásukat kifejtsék. A gyógynövények általában sokkal lassabban hatnak, mint a gyógyszerek, ám eredményük nagyon tartós. Fontos szem elôtt tartani, hogy nem gyógyszer helyett, hanem annak kiegészítésére szolgálnak. Ha nincs különösebb problémánk, alkalmazzuk betegségmegelôzôként. Ebben az esetben a háziorvosnak mindenképpen tudnia kell errôl a gyógymódról, mert elôfordulhatnak olyan betegségek, melyeknél a doktor a felírt medicinákon kívül mást nem javasol! A kúraszerû szedést legfeljebb két-három hétig szabad folytatni, s a következô periódus elôtt tanácsos két-három hónapos szünetet tartani. A szervezet egyébként �nem kívánással" jelzi, ha már nincs szüksége az adott gyógynövényre. Gyógynövény-mix: Amennyiben valakinek többféle egészségügyi problémája van, ebbôl következôen többféle növény szükséges gyógyulásához, a füveket akár össze is keverheti, és egyben le is fôzheti teának. Viszont, ha gyökereket is fel szeretne használni, azt külön fôzze meg és annak levét vegyítse a teával. Vannak azonban olyan föld alatti növényi részek, melyeket rágcsálni is lehet. Ilyenek például a ginzeng és az édesgyökér, melyek felhasználás elôtt alaposan megtisztítandók! Mindennapi gyógynövények: Vannak olyan gyógyfüvek, amiket szinte nap mint nap használunk, anélkül, hogy tudnánk jótékony hatásukról. Ilyenek például a fûszernövények: a tárkony, majoránna, fekete- és fehérbors. Ezek mértékletes használata jótékonyan hat szervezetünkre: emésztésserkentô, étvágyjavító funkciójuk van. Otthon, a konyhakertben is termeszthetôk a gyógyfüvek, de van, amelyik magától is nô, mint például a gyermekláncfû. Szépítô gyógyfüvek - biokozmetika: Gyógynövények segítségével szépségünket is megôrizhetjük. A citromfû kiváló nyugtató hatású. Ha megfôzzük teának, mártogassunk bele sminkvattát, s azzal töröljük át arcunkat. Kitûnô szemnyugtató a búzavirág, amit a citromfûhöz hasonlóan kell felhasználni. Zabpehelyliszttel készült arckrémekbe is cseppenthetünk gyógyfûteát, s így arcpakolásként is használhatók. (A cikket beküldte: Süncike) Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!
|
|