Kategória: Egyéb cikkek az egészségrôl

„Egészséges nemzetért”

„Az egészséges polgár az állam igazi vagyona.”
/Dr.O.Z. Hanish/

"Az egészség a legnagyobb gazdagság, a legnagyobb hatalom, a legnagyobb boldogság. Tedd egészségessé a népet, s ezzel hatalmassá, gazdaggá,boldoggá teszed hazádat."
/Fodor József/

MITŐL FOGY A MAGYAR?

Magyarországon a népesség száma 1981 óta csökken, (korábbi adatok szerint) évente 17-20 ezerrel vagyunk kevesebben. A halálozások száma ennyivel haladta meg a születésekét. A ma születô szép és nagyreményû nemzedéknek rövidebb életkilátásai vannak, mint a tegnapinak, és senki sem tud válaszolni arra, hogy ez a folyamat meddig fog tovább romlani. A magas halálozásnak a krónikus, nem fertôzô, un. civilizációs betegségek intenzív elôretörése az oka. A kérdés, hogy a civilizáció szedi-e áldozatait, vagy az emberi nemtörôdömség, felelôtlenség, érdektelenség? A magas halálozási értékeken túl különösen aggasztó, hogy jónéhány daganatféleség esetében jelentôs életkori eltolódás figyelhetô meg a fiatal korosztályok irányába. Míg korábban a daganatos halálozás fôleg az idôs korúakat veszélyeztette, addig az elmúlt 20 év alatt a fiatal korosztályokban a halálozás többszörösére - 3-6-szorosára - emelkedett. A civilizációs változásokkal a rizikófaktorok száma világszerte ugrásszerûen nôtt. Különös súlyú ez Magyarországon, ahol az emberi, környezeti értékek semmibevétele volt a jellemzô, illetve értékeinkkel szemben ma is visszaélés, rablógazdálkodás történik. A természeti, emberi értékekkel történô sorozatos visszaélés hozta meg az eredményt a magas halálozási számok formájában.
Az állami költségvetésbôl finanszírozott, elvben minden állampolgárnak egyenlô ellátást biztosító, térítésmentes, állami egészségügyi rendszer elv maradt, s a gyakorlat egész más volt. Ez a helyzet melegágya a korrupciónak, visszaéléseknek. Következik belôle, hogy a megelôzés, mint szemlélet és gyakorlat az egészségügyben is csak a deklarálás szintjén van jelen és gyakorlatilag teljesen hiányzik a társadalmi tudatból. Az egészségügyi szakma a többi szakmához hasonlóan egzisztenciális és pénzkérdésekkel van elfoglalva, így nem sokat tud tenni a lakosság folyamatosan romló egészségi állapotának megállítása ügyében.
Új gondolkodásmód nélkül nem megy...

ÚJ GONDOLKODÁSMÓD NÉLKÜL NEM MEGY

„Egy probléma nem oldható meg ugyanolyan gondolkodásmóddal, mint amilyenben az adott probléma keletkezett. ” /Albert Einstein/

Az emberek nagy része kiválóan ért az elektronikához, a számítógéphez, a labdarúgás szabályaihoz, de elképesztôen tájékozatlan a saját testének, lelkének mûködésérôl, gondozásának mikéntjérôl. A jelenlegi szemlélet a korok-betegség, tünet-gyógyszer összefüggésben gondolkodik. Több tünetre több gyógyszer; a betegek marokszámra szedik egymás hatását zavaró, mellékhatásokat okozó szereket. Mi vagyunk az egyik legbetegebb nemzet Európában, és ez egyaránt vonatkozik az állampolgárra, az orvosra, az egészségügyre... Ennek legfôbb oka az „egészségügy”(?) szemlélete; az, hogy nevével ellentétben a betegségekre koncentrál az egészség helyett.
Az állampolgár többnyire nem hiszi el, hogy a tanács betartása javíthat közérzetén, egészségén, életkilátásain. Nem hiszi el, mert
- vagy nem bízik az egészségügyben (sem),
- vagy gyógyíthatatlannak érzi magát,
- vagy egyszerûen nem érdekli a saját egészsége (sem),
fásultan beletörôdött a testi, lelki romlásba, tüneteibe, a korai halálba!??
Az okok hátterében éppúgy jelen van meghatározóan az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, mint pl. a környezetszennyezés. Nagyon sokan és sokat dohányoznak, egészségtelenül táplálkoznak, keveset mozognak, mérhetetlenül sok alkoholt fogyasztanak, önpusztító életmódot folytatnak, nem törôdnek egészségükkel, környezetükkel.
Utálatos ez a kép, de hát ez a valóság!!!
Minek kell még történnie, hogy ezeket az állampolgár tudomásul vegye???
„Nemcsak azért vagyunk felelôsek, amit teszünk, hanem azért is, amit tenni elmulasztunk.”
/Moliere/
„Ezer zsibbadt vágyból miért nem lesz végül erôs akarat?” - jut eszembe Ady szállóigévé vált kérdése.
Gyakran hangzik el mostanában, hogy Európához szeretnénk tartozni. Úgy vélem, elsôsorban nem külsôségekben, a felszínen, hanem gondolkodásmódban kell megváltoznunk. Értékként kell kezelni az embert, a környezetet: figyelmet és pénzt kell fordítani az egészségre, az oktatásra, a jövôre. Szûk látókörû szemlélettel szomorú közállapotunk tovább fog romlani. Széchenyivel élve:

„Ne keressük mentônket sehol is egyebütt, mint személyes erényeinkben.”

Mit vesztünk? Sokat!

GYÓGYÍTHATÓ-E A NEMZET EGÉSZSÉGE?

Beteg a magyar társadalom. Kontinensünkön mi magyarok vezetjük az elhalálozási statisztikákat; elöljárunk a dohányzásban, az alkoholfogyasztásban, a drogfogyasztásban és az egészségtelen, önpusztító táplálkozásban. Jeles „írástudóink” szerint önpusztító nemzet vagyunk. Ezek sajnos vitathatatlan tények. Romániában, Szlovákiában a rosszabb szociális helyzet ellenére tovább élnek, kevésbé önpusztítóak az emberek. Úgy tûnik, a lelki egészségünk betegedett meg, az önbecsülés, az önértékelés. Mert az az ember, aki fontosnak tartja magát, az vigyáz magára, egészségére. A magyarság elvesztette az önmagába vetett hitét, az önértékelését, és ezért önpusztítóan él. A magyar ember napjainkban nem vigyáz az egészségére, tudat alatt nem tartja fontosnak magát. Vagy inkább a külsô tényezôkben kell keresnünk az okokat? Ha mi a tömegtájékoztatásban és az iskolában egy jó egészségpolitikát tudnánk az embereknek, fiataloknak elmondani, akkor nekünk nyert ügyünk lenne, mert az emberi magatartás megváltoztatható. Vajon tudunk-e élni ezekkel az eszközökkel? Egyáltalán felhasználjuk-e ezeket a lehetôségeket az egészséges életmód, életvitel ismertetésére? Sajnos abszólut nem. Természetesen nem lehet ennyire leegyszerûsíteni a kérdést. Az iskola nagyon fontos. A gyerekeket sok minden jó dologra megtanítják az iskolákban - talán fölösleges dolgokra is. De ki tanítja meg a fiatalokat az egészséges életmódra, az ésszerû táplálkozásra, vagy egyáltalán a szervezetük mûködésére? Sajnos, szinte senki. Pedig kevesen vannak, akiket ezek a témák ne érintenének. El kell érni, hogy a tömegtájékoztatás, az iskola összefogjanak e fontos és szükséges cél érdekében, hogy a lakosság egészségesebb legyen, és ne mi legyünk Európa népei közül a betegek.
El kell érni, hogy ismét fontos cél legyen az emberi élet értéke, s a nemzet egészsége.

MIT TEHETÜNK?

Jövônk saját kezünkben van.

1. Elôször is fel kell ismernünk, hogy egészségünk elsôsorban saját személyes felelôsségünk, és megfelelô odafigyeléssel legtöbb betegség elkerülhetô.
2. Minden embernek fel kell ismernie azt az egyszerû igazságot, hogy az emberi test önhelyrehozó rendszer. Ehhez csak kedvezô feltételeket kell teremteni.
3. A megoldás nem extra vitaminok és nyomelemek szedése, hanem friss, természetes - lehetôleg bio - étel fogyasztása nap mint nap.
4. „Minden személynek kötelessége saját és az emberiség érdekében, hogy megismerje az élet törvényeit, és lelkiismeretesen engedelmeskedjék azoknak.” /E.G. White/
5. Sokkal jobb, ha megelôzzük a betegségeket, mint, hogy tudjuk, hogyan kell kezelnünk, ha megbetegszünk.

Ezek nyújtják a leghatékonyabb védelmet fertôzések és betegségek ellen - nem csak számunkra, hanem születendô gyermekeink számára is.

(A cikket beküldte: apokrif)

Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!

Gyógyító virágok és gyümölcsök 4.
Fekete áfonya (fekete kokojza) és vörös áfonya (piros kokojza). Két újabb gyümölcs, ami sok mindentôl megvéd és sok mindenben... (tovább)

Egy tetoválás és piercing szakértô tanácsai
Ma már tekintet nélkül a korra, 18 év alatt is tetoválnak. Egy ziherejsztû megoldás, hogy egymás között "piercinget... (tovább)

FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz!
Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz!
Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!