Kategória: Egyéb cikkek az egészségről

Betegszabadság, saját jogú táppénz, passzív táppénz (2008-as jogszabályoknak megfelelően)

Sokunknak nehézségbe ütközik megkülönböztetni ezeket a fogalmakat, pedig akadnak olyan élethelyzetek, ahol jobb tisztába lenni lehetőségeinkkel és jogainkkal.
Nehéz röviden összefoglalni, de megpróbálom, hogy mi a különbség a betegszabadság, a táppénz illetve a passzív jogon járó táppénz jogosultsági feltételei, alapja, mértéke és folyósítási ideje között.

Betegszabadság:
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénzt, hanem betegszabadságot vehet igénybe a munkavállaló. A betegszabadság naptári évenként összesen értendő, tehát évenként az első megbetegedéskor újra számolandó és maximum 15 nap lehet. Amennyiben a munkavállaló év közben kezdi meg munkaviszonyát időarányosítani kell, ahogy a szabadságot is. A betegszabadságot nem a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (későbbiekben:MEP), hanem a munkáltató fizeti, a dolgozó tárgyhavi távolléti díjának vagy átlagkeresetének figyelembevételével, mértéke minimum ezen összegek 80%-a. Ettől a munkáltató csak felfelé térhet el.
Betegszabadság igénybevételére az alkalmazottak jogosultak, és kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges.
Tehát nekünk nem kell figyelemmel kísérni, hogy mikor, mennyi a betegszabadságunk, a munkáltató köteles a napokat számolni, mi az orvosi igazolással igazoljuk a hiányzásunkat, és a munkáltatót köti a jogszabály, hogy ebből hány napot kell neki kifizetnie betegszabadság címén.

Táppénz (saját jogon):

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1. a fennálló vagy a keresőképtelenséget közvetlenül (1-3 nappal) megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen biztosított személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3. keresőképtelenségét orvos által kiállított orvosi igazolással bizonyítja

A táppénz igénylése, kifizetése:
A táppénz iránti igényt az orvosi igazolás benyújtásával a munkáltatónál kell bejelenteni, egyéni vállalkozónak pedig a székhelye szerint illetékes MEP-nél. Ha a foglalkoztatónál nem működik kifizetőhely, akkor a munkáltató köteles az igény elbírálásához szükséges okmányokat és igazolásokat 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes MEP-hez megküldeni. Amennyiben ezt elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, a munkáltatót a MEP mulasztási bírság megfizetésére kötelezheti!
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató által a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz megküldött táppénz igényeket az azok beérkezését követő 30 napon belül az illetékes egészségbiztosítási pénztár elbírálja. Ezt a határidőt az egészségbiztosítási pénztár igazgatója indokolt esetben (pl. hiányzó adat miatt annak pótlása szükséges), egy ízben legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, azzal, hogy ebben az esetben a meghosszabbításról értesítik az igénylőt.

A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:
1. az az időtartam, amely a táppénz megállapításánál figyelembe vehető – vagyis jövedelemmel ellátott – időtartam(ok), illetve a napok száma; az ún. „irányadó időszak”,
2.a táppénz alapját képező jövedelem összege,
3. az előző kettő alapján a táppénz alapját képező kereset napi átlaga
4. a táppénz %-os mértéke.

A figyelembe vehető jövedelmet befolyásolja az a tény, hogy a táppénz kezdő napját megelőzően melyik időszakban van 180 napi jövedelem, és a biztosítási idő mikortól folyamatos.
Folyamatos biztosítási idő az, amikor abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Ennek egyik függvénye a táppénz mértéke is, mely 70 ill. 60% lehet.

Táppénzre jogosultság időtartama:
Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jár.
Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.
A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Passzív táppénz (azaz a biztosítás megszűnése után folyósított táppéz):
Ha a biztosítási jogviszony (munkaviszony) megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik valaki keresőképtelenné, akkor a biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 45 napig jár táppénz, még a megszűnt munkaviszonya jogán.
Minden más az előzőekben felsoroltak szerint számolandó (kivéve a betegszabadság), és ebben az esetben is a (volt) munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani.

A gyermekápolási táppénzről egy másik cikkemben fogok írni.

(A cikket beküldte: ájrin)

Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!

Hálapénz vagy tb-finanszírozott ellátás?
Újabban ahogy beleolvasok több fórumra sokszor azt tapasztalom (és persze a való életben is), hogy az emberek nincsenek... (tovább)

Az antioxidáns E-vitamin
1922-ben Evans és Bishop amerikai kutatók fedezték fel, amikor a patkányok vemhességére gyakorolt hatását figyelték, innen... (tovább)

FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz!
Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz!
Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!